Mégsem értéktelen a bölcsészdiploma? Ennyit lehet keresni friss diplomásként

Valamelyik bölcsészképzésen szeretnétek továbbtanulni, de kíváncsiak vagytok, milyen fizetésekre számíthattok majd friss diplomásként? Utánajártunk.

  • Eduline
Shutterstock
A Felvi.hu szakkeresőjének segítségével megnéztük, mennyit lehet keresni 2016 legnépszerűbb bölcsészettudományi alapszakjainak elvégzése után a 2014-es diplomáspálya-követési adatok alapján.

Pszichológia: havi bruttó átlagjövedelem 184 024 Ft, a végzettek 80 százaléka diplomás munkát végez

Anglisztika: havi bruttó átlagjövedelem 189 941 Ft, a végzettek 67 százaléka diplomás munkát végez

Történelem: havi bruttó átlagjövedelem 149 546 Ft, a végzettek 53 százaléka diplomás munkát végez

Szabad bölcsészet: havi bruttó átlagjövedelem 161 416 Ft, a végzettek 53 százaléka diplomás munkát végez

Keleti nyelvek és kultúrák: havi bruttó átlagjövedelem 127 101 Ft, a végzettek 93 százaléka diplomás munkát végez.

Rossz hír a felvételizőknek: ezeket a szakokat megszüntették, más képzéseket átszabtak
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.