Ezekkel a szakmákkal azonnal állást lehet találni 2018-ban: a Hajdú-Bihar megyei lista

Nyilvánosságra hozták a 2018/2019-es tanév hiányszakmáinak listáját - nézzük, milyen végzettségű szakemberekből van hiány Hajdú-Bihar megyében.

  • Eduline
Túry Gergely

A 2018/2019-es tanévre vonatkozó listát a Magyar Közlönyben találjátok meg, a 32886. oldaltól (ez a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítések a 2018/2019. tanévben című 5. melléklet).

Ez a lista jó infó azoknak, akik szakgimnáziumban vagy szakközépiskolában tanulnának tovább (azok ugyanis, akik a listán szereplő szakmák közül választanak, ösztöndíjat kaphatnak), de az OKJ-s képzéseket kereső felnőtteknek is segíthet, ezekkel a végzettségekkel ugyanis rövid idő alatt munkát találhatnak.

Itt találjátok a Hajdú-Bihar megyei listát:

ács, állattartó szakmunkás, elektromechanikai műszerész, elektronikai technikus, épület- és szerkezetlakatos, festő, mázoló, tapétázó, gazda, gépi forgácsoló, gépjármű mechatronikus, gyakorló ápoló, kertész, kőműves, mezőgazdasági gépész, női szabó, nyomdaipari technikus, szerszámkészítő, szociális gondozó és ápoló, szoftverfejlesztő, vegyész technikus, villanyszerelő

Állást kerestek?
Nemrég szereztétek meg a diplomát, ezért éppen életetek első "igazi" állását keresitek? Vagy többéves szakmai tapasztalattal váltanátok munkahelyet, esetleg teljesen új területen építenétek karriert? Nézzétek meg a Jobline állásajánlatait!

Ezek a diákok kaphatnak ösztöndíjat a következő tanévben: itt a szakmalista

Megjelent a Magyar Közlönyben a 2018/2019-es tanév hiányszakmáinak listája - azok a diákok, akik ezek közül választanak, ösztöndíjat kaphatnak. A Szabóky Adolf ösztöndíjat azok a diákok kaphatják meg, akik szakgimnáziumban vagy szakközépiskolában tanulnak, és a hiányszakmák közül választanak. A 2018/2019-es tanévre vonatkozó listát a Magyar Közlönyben találjátok meg, a 32886.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.