Itt vannak a friss adatok: ennyit keresnek a diplomás nők és férfiak

Átlagosan 50 ezer forinttal keresnek többet a felsőfokú végzettségű férfiak, mint a diplomás nők - derül ki a diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatait összegző tanulmányból. Meglepő, hogy a fiatal művészeknél a legnagyobb a különbség.

  • Eduline
Shutterstock

Míg a diplomás férfiak átlagosan nettó 199,87 ezer forintot keresnek havonta, a nők mindössze 149,84 ezer forintot. Ha az arányokat nézzük, a nemek közötti különbség a művészeti képzési területen a legnagyobb: a férfiak havonta nettó 156,32 ezer forintot keresnek, míg a nők ennek mindössze 68,8 százalékát viszik haza, 107,61 ezer forintot. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Az informatikai diplomával rendelkező férfi pályakezdők nettó 242,2 ezer forintot keresnek havonta, szemben a nők 178,13 ezer forintos bérével, amely az előbbi 73,5 százaléka. A gazdaságtudományi szakokon végzett nők a férfiak bérének 76,7 százalékát, a műszaki diplomával rendelkezők 76,9 százalékát, a pedagógusok pedig 77,4 százalékát keresik meg.

A 2013-as diplomás-pályakövetési felmérésben a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mutatják: a pályakezdőknek egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az adatokat összefoglaló tanulmányt itt olvashatjátok.

Diplomán Túl

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.