Friss diplomásként műszaki, informatikai és gazdaságtudományi végzettséggel lehet a legtöbbet keresni, a legalacsonyabb fizetésre pedig a pedagógusok számíthattak a pedagógus-életpályamodell szeptemberi bevezetése előtt - akár 100 ezer forintos eltérés is lehet a pályakezdők jövedelme között. A diplomások bére 17 ezerrel forinttal magasabb az átlagkeresetnél - derül ki a az Educatio friss tanulmányából.
A tanulmányhoz az adatokat a diplomáspálya-követési rendszer legutóbbi felmérése szolgáltatta: 2012 tavaszán 32 egyetem és főiskola 25 ezer, 2007-ben, 2009-ben, illetve 2011-ben végzett hallgatóját kérdezték meg munkaerő-piaci tapasztalatairól. Mennyit keresnek a különböző területeken dolgozó diplomások? Itt nézhetitek meg.
A felmérés szerint a Magyarországon dolgozó friss diplomások átlagjövedelme 159 700 forint - ez 17 ezer forinttal magasabb, mint a Központi Statisztikai Hivatal által, 2012 január-májusban mért nemzetgazdasági átlag. A diploma megszerzése így még mindig "kifizetődő". A jövedelmi különbségek ugyanakkor a nemek között is megjelennek: a diplomás férfiak átlagosan havi 45 ezer forinttal keresnek többet a nőknél.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
