Tavaly tízezer pályakezdő jutott munkához az 5 milliárd forintos "első munkahely garancia program" segítségével, az idén is hasonló létszámra számít a kormány. De pontosan mivel támogatják a pályakezdőket? A legfontosabb kérdések és válaszok a programról.
Kik vehetnek részt a programban?
A 25 évnél fiatalabb pályakezdők, akik még nem találtak maguknak munkahelyet. Kiemelten kezelik azokat, akiknek nincsen semmilyen szakképzettségük, vagy tartós álláskeresők.
Milyen támogatást kaphatok?
Bérköltség-támogatást és az utazási költségeitek megtérítését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legalább napi 4 órában foglalkoztatott, 25 évnél fiatalabb pályakezdők esetében a munkáltató kérvényezheti, hogy az állam átvállalja a munkabér és a szociális hozzájárulás kifizetését, másrészt az utazási költségeteket is az állam állja. Így az első fél évben egy forintjába sem kerül a cégnek, ha pályakezdőket alkalmaznak.
Ez nekem miért jó?
Tényleges pénzbeli juttatást nem kaptok, a program célja az, hogy ösztönözzék a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatására.
Mekkora fizetést kaphatok így?
Ne számítsatok több százezer forintra, az állam csak a minimálbér másfélszeresét fizeti ki. Teljes munkaidőben ez havi 152 250 forint, részmunkaidőben pedig a munkaidő szerint számított része, például heti húsz óra esetén a fele.
Ha kocsival járok be, azt is fizetik?
Nem, csak a menetrend szerint közlekedő vonat vagy busz havi bérlete számít, amelyet a lakó- és a munkahelyetek közötti szakaszra vesztek.
Mi történik a fél év lejárta után?
A munkáltatónak továbbfoglalkoztatási kötelezettsége van, tehát a 6 hónap lejárta után legalább 3 hónapig foglalkoztatniuk kell titeket. Úgy tűnik, ezt nem is bánják a cégek: ezt a kitételt csak tavaly tették bele a programba, mégis háromezerrel nőtt az így foglalkoztatott pályakezdők száma.
Tavaly is részt vettem ebben, újrázhatok?
Nem, aki egy korábbi szakaszban megkapta a támogatást, az nem igényelheti újra. Ilyen támogatást kapnak a munkanélküli pályakezdők: itt a teljes lista.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
