Mennyit keresnek, és mennyi idő alatt találnak állást a friss diplomások? Hányan mennek külföldre? A végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeiről szóló cikksorozatunkban ezúttal a társadalomtudományi szakok diplomásainak tapasztalatairól olvashattok. Íme, a friss adatok.
101-230 ezer forint - ennyit keresnek havonta a társadalomtudományi szakokról kikerülő friss diplomások. A végzett hallgatók átlagosan 3-5 hónap alatt találnak állást, 5-19 százalékuk pedig külföldön próbál szerencsét.
A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán végzettek átlagosan 3,18 hónap alatt találtak állást. A Magyarországon munkát vállalók átlagosan nettó 207 ezer forintot kerestek havonta, az összes végzett körében az átlagkereset nettó 230 ezer forint.
Majdnem minden ötödik hallgató, a végzettek 19,2 százaléka külföldön helyezkedett el. A válaszadáskor a friss diplomások 4,1 százaléka volt munkanélküli, 14,7 százalékuk más szakterületen talált munkát, 12 százalékuk pedig felsőfokú végzettséget nem igénylő feladatokat lát el. A hallgatók 52,4 százaléka már a felsőfokú tanulmányai idején is dolgozott, az abszolutórium megszerzésekor főállása 29,1 százalékuknak volt.
| Milyen adatokat néztünk? |
| A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2012-es felmérése a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mérte fel, a volt hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az adatfelvétel 2012 tavaszán történt. |
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán végzettek átlagosan 3,63 hónap alatt helyezkedtek el, a Magyarországon foglalkoztatottak körében a havi átlagkereset nettó 141 ezer, az összes foglalkoztatott körében 171 ezer forint volt. Külföldön a friss diplomások 17 százaléka vállalt munkát.
Más szakterületen 14,9 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig 16,9 százalékuk helyezkedett el. A válaszadáskor a végzett hallgatók 8,3 százalékának nem volt állása. A hallgatók 38,4 százaléka vállalt munkát a tanulmányai alatt, a végzéskor főállása 32,6 százalékuknak volt.
Pázmány, ZSKF
Önálló társadalomtudományi kar csak a Corvinuson és az ELTE-n van: a továbbiakban azokat a karoknak a diplomás pályakövetési adatait mutatjuk be, ahol legalább négyféle társadalomtudományi képzés indul. Ezeknél az adatokat nem lehet a többi képzésétől különválasztani.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának friss diplomásai átlagosan 3,8 hónap alatt találtak állást, átlagkeresetük az összes foglalkoztatott körében nettó 145 ezer, a Magyarországon foglalkoztatottak körében nettó 131 ezer forint volt havonta.
A pályakezdők 11,4 százaléka külföldön helyezkedett el. A válaszadáskor a végzett hallgatók 10,3 százaléka volt munkanélküli, a pályaelhagyók aránya 19,2 százalék, a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben dolgozóké pedig 24,8 százalék volt. A Pázmány bölcsészkarán a hallgatók 32,3 százaléka dolgozott a tanulmányai idején, főállása az abszolutórium megszerzésekor 26 százalékuknak volt.
A gazdasági és társadalomtudományi képzéseket kínáló Zsigmond Király Főiskolán végzettek átlagosan 5,14 hónap alatt találtak állást, a Magyarországon dolgozók átlagkeresete nettó 175 ezer forint, az összes foglalkoztatotté 183 ezer forint volt havonta.
Minden tizedik friss diplomás külföldön helyezkedett el. A válaszadáskor a végzett hallgatók 8,3 százaléka volt munkanélküli, más szakterületen 22,5 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 35 százalékuk helyezkedett el. A ZSKF-s hallgatók 67,5 százaléka dolgozott a tanulmányai alatt, főállása az abszolutórium megszerzésekor 65,8 százalékuknak volt.
Debrecen, Miskolc, Pécs
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzettek átlagosan 4,43 hónap alatt találtak állást, havi nettó átlagkeresetük 125 ezer (a Magyarországon foglalkoztatottak körében), illetve 131 ezer (az összes foglalkoztatott körében) forint volt.
Külföldön a friss diplomások 5,2 százaléka vállalt munkát, más szakterületen a végzettek 18, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 20,3 százalékuk helyezkedett el. Az abszolutórium megszerzésekor a hallgatók 33,9 százalékának volt főállása.
A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karáról kikerülő friss diplomások átlagosan 3,9 hónap alatt találtak állást, a Magyarországon dolgozók átlagosan havi nettó 120 ezer forintot kerestek, az összes foglalkozott átlagkeresete ennél alacsonyabb, havi nettó 101 ezer forint volt.
Külföldön a végzettek 7,2 százaléka vállalt munkát. A válaszadáskor a pályakezdők 15,7 százaléka volt munkanélküli, más szakterületen 19,1 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 25,7 százalékuk helyezkedett el. A hallgatók 50,3 százaléka dolgozott már a tanulmányai alatt is, főállása az abszolutórium megszerzésekor 36,8 százalékuknak volt.
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzettek átlagosan 3,98 hónap alatt találtak munkát, havi nettó 148 ezer forintos fizetés mellett (a Magyarországon dolgozók átlagosan havi nettó 142 ezer forintot kerestek).
Külföldön a friss diplomások 11,1 százaléka vállalt munkát. A válaszadáskor a végzettek 10,9 százaléka volt munkanélküli, más szakterületen 15,4, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 17,6 százalékuk helyezkedett el. A pécsi bölcsészkaron a hallgatók 41,6 százaléka dolgozott a felsőfokú tanulmányok idején, az abszolutórium megszerzésekor főállása 45,9 százalékuknak volt.
| Sorozatunk a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
