Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Mennyit keresnek, és mennyi idő alatt találnak állást a friss diplomások? Hányan mennek külföldre? A végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeiről szóló cikksorozatunkban ezúttal a társadalomtudományi szakok diplomásainak tapasztalatairól olvashattok. Íme, a friss adatok.

101-230 ezer forint - ennyit keresnek havonta a társadalomtudományi szakokról kikerülő friss diplomások. A végzett hallgatók átlagosan 3-5 hónap alatt találnak állást, 5-19 százalékuk pedig külföldön próbál szerencsét.
A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán végzettek átlagosan 3,18 hónap alatt találtak állást. A Magyarországon munkát vállalók átlagosan nettó 207 ezer forintot kerestek havonta, az összes végzett körében az átlagkereset nettó 230 ezer forint.
Majdnem minden ötödik hallgató, a végzettek 19,2 százaléka külföldön helyezkedett el. A válaszadáskor a friss diplomások 4,1 százaléka volt munkanélküli, 14,7 százalékuk más szakterületen talált munkát, 12 százalékuk pedig felsőfokú végzettséget nem igénylő feladatokat lát el. A hallgatók 52,4 százaléka már a felsőfokú tanulmányai idején is dolgozott, az abszolutórium megszerzésekor főállása 29,1 százalékuknak volt.
| Milyen adatokat néztünk? |
| A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2012-es felmérése a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mérte fel, a volt hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az adatfelvétel 2012 tavaszán történt. |
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán végzettek átlagosan 3,63 hónap alatt helyezkedtek el, a Magyarországon foglalkoztatottak körében a havi átlagkereset nettó 141 ezer, az összes foglalkoztatott körében 171 ezer forint volt. Külföldön a friss diplomások 17 százaléka vállalt munkát.
Más szakterületen 14,9 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig 16,9 százalékuk helyezkedett el. A válaszadáskor a végzett hallgatók 8,3 százalékának nem volt állása. A hallgatók 38,4 százaléka vállalt munkát a tanulmányai alatt, a végzéskor főállása 32,6 százalékuknak volt.
Pázmány, ZSKF
Önálló társadalomtudományi kar csak a Corvinuson és az ELTE-n van: a továbbiakban azokat a karoknak a diplomás pályakövetési adatait mutatjuk be, ahol legalább négyféle társadalomtudományi képzés indul. Ezeknél az adatokat nem lehet a többi képzésétől különválasztani.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának friss diplomásai átlagosan 3,8 hónap alatt találtak állást, átlagkeresetük az összes foglalkoztatott körében nettó 145 ezer, a Magyarországon foglalkoztatottak körében nettó 131 ezer forint volt havonta.
A pályakezdők 11,4 százaléka külföldön helyezkedett el. A válaszadáskor a végzett hallgatók 10,3 százaléka volt munkanélküli, a pályaelhagyók aránya 19,2 százalék, a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben dolgozóké pedig 24,8 százalék volt. A Pázmány bölcsészkarán a hallgatók 32,3 százaléka dolgozott a tanulmányai idején, főállása az abszolutórium megszerzésekor 26 százalékuknak volt.
A gazdasági és társadalomtudományi képzéseket kínáló Zsigmond Király Főiskolán végzettek átlagosan 5,14 hónap alatt találtak állást, a Magyarországon dolgozók átlagkeresete nettó 175 ezer forint, az összes foglalkoztatotté 183 ezer forint volt havonta.
Minden tizedik friss diplomás külföldön helyezkedett el. A válaszadáskor a végzett hallgatók 8,3 százaléka volt munkanélküli, más szakterületen 22,5 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 35 százalékuk helyezkedett el. A ZSKF-s hallgatók 67,5 százaléka dolgozott a tanulmányai alatt, főállása az abszolutórium megszerzésekor 65,8 százalékuknak volt.
Debrecen, Miskolc, Pécs
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzettek átlagosan 4,43 hónap alatt találtak állást, havi nettó átlagkeresetük 125 ezer (a Magyarországon foglalkoztatottak körében), illetve 131 ezer (az összes foglalkoztatott körében) forint volt.
Külföldön a friss diplomások 5,2 százaléka vállalt munkát, más szakterületen a végzettek 18, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 20,3 százalékuk helyezkedett el. Az abszolutórium megszerzésekor a hallgatók 33,9 százalékának volt főállása.
A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karáról kikerülő friss diplomások átlagosan 3,9 hónap alatt találtak állást, a Magyarországon dolgozók átlagosan havi nettó 120 ezer forintot kerestek, az összes foglalkozott átlagkeresete ennél alacsonyabb, havi nettó 101 ezer forint volt.
Külföldön a végzettek 7,2 százaléka vállalt munkát. A válaszadáskor a pályakezdők 15,7 százaléka volt munkanélküli, más szakterületen 19,1 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 25,7 százalékuk helyezkedett el. A hallgatók 50,3 százaléka dolgozott már a tanulmányai alatt is, főállása az abszolutórium megszerzésekor 36,8 százalékuknak volt.
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzettek átlagosan 3,98 hónap alatt találtak munkát, havi nettó 148 ezer forintos fizetés mellett (a Magyarországon dolgozók átlagosan havi nettó 142 ezer forintot kerestek).
Külföldön a friss diplomások 11,1 százaléka vállalt munkát. A válaszadáskor a végzettek 10,9 százaléka volt munkanélküli, más szakterületen 15,4, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 17,6 százalékuk helyezkedett el. A pécsi bölcsészkaron a hallgatók 41,6 százaléka dolgozott a felsőfokú tanulmányok idején, az abszolutórium megszerzésekor főállása 45,9 százalékuknak volt.
| Sorozatunk a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).