Diákmunkát vállaltok? Ezekre a szabályokra kell odafigyelni!

A diákok 16 éves kortól létesíthetnek munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak a törvényes képviselő hozzájárulásával lesz érvényes - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján a nyári diákmunka vállalásáról közzétett tájékoztatásában.

  • MTI
Shutterstock

Kiemelték: a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét, munkakörét, valamint a munkaviszony időtartamát - határozott vagy határozatlan -, valamint a munkaviszony jellegét, hogy teljes munkaidős vagy részmunkaidős a foglalkoztatás, illetve a munkavégzés helyét.

A munkaviszony létrejöttét a munkáltatónak be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

A diákok egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka formájában is dolgozhatnak. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munkánál legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, évente pedig legfeljebb 90 napra terjedhet ki a munkaviszony - ismertették.

Hatalmas a munkaerőhiány, itt biztosan találtok munkát - akár diákként is

A munkaerőhiány miatt hamarosan komplex javaslatcsomaggal fordul a nemzetgazdasági tárcához a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) - írja a Világgazdaság csütörtöki számában a szervezet főtitkárának nyilatkozata alapján. Böröcz Lajos a lapnak elmondta: a munkaerőhiány enyhítésére mindent megpróbálnak, még az öregségi nyugdíjasok visszafoglalkoztatását is, csakhogy negyvenévnyi állómunka után már kevesen vannak olyan egészségi állapotban, hogy akár részmunkaidős állást vállaljanak.

Iskolaszövetkezet: a szabályok

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásról közölték: a feleknek személyes közreműködésről szóló megállapodásokat kell kötniük, amelyekben egyebek mellett rögzítik a diák által vállalt feladatok körét és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj legkisebb összegét. A megállapodásra a polgári törvénykönyv megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A munkavégzés korlátai közül kiemelték, hogy a fiatalkorúak nem végezhetnek éjszakai munkát, nem rendelhető el számukra rendkívüli munkaidő, napi munkaidejük nem haladhatja meg a 8 órát.

Szabadság, fizetés

A diák munkavállalóknak is jár az éves rendes szabadság, a naptári évnél rövidebb foglalkoztatásnál az éves szabadság időarányos részét vehetik igénybe: ha tehát a diák 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12-ed része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.

Hangsúlyozták, hogy az egyenlő bánásmód - az egyenlő munkáért egyenlő bér - elvének a diákoknál is érvényesülnie kell. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképp meg kell kapnia a minimálbért, ami 8 órás foglalkoztatásnál bruttó 127 500 forint - közölte a minisztérium.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

Több százezer forintos bér vár azokra, akik jól választanak diákmunkát

Jól megválasztott külföldi munkával nemcsak a hazai viszonyokhoz képest kiemelkedő bérezés érhető el, de még a nyelvtudás is csiszolható. Ma már szervezett formában lehet diákmunkát vállalni külföldön, akár 1-2 hónapra is, a hazai minimálbér többszöröséért, a diákok pedig egyre bátrabban vágnak bele, így a kinti vállalatok alaposan meg is rostálhatják a jelentkezőket.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.