A felsőfokú szakképzés a felsőoktatás része lesz, azzal a feladattal, hogy a gazdasági növekedéshez szükséges, a...
A felsőfokú szakképzés a felsőoktatás része lesz, azzal a feladattal, hogy a gazdasági növekedéshez szükséges, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő gyakorlatias, speciális szaktudást igénylő szakembereket képezzen - közölte az oktatási államtitkárság a kormány vonatkozó döntését ismertetve hétfőn.
Mint írták, a felsőoktatási szakképzésben kiemelten kezelik az agrár-, a műszaki, az informatikai, valamint a gazdasági területet. A képzésben részt vevő hallgatók a négy féléves tanulmányaik alatt fél év egybefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt; a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteket továbbtanulás esetén be lehet számítani az alapképzésnél.
Az új felsőoktatási rendszer a többirányú kimenetet biztosítja azzal, hogy alapképzésből a tanulmányok beszámításával a felsőoktatási szakképzésben is folytathatók a tanulmányok - mutatott rá az államtitkárság. Trükközve, a felsőoktatási szakképzéssel emelné a diplomások arányát az oktatási államtitkárság - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Kitértek arra is: a felsőoktatás megújításának legfőbb célja, hogy javuljon a képzés minősége és versenyképessége. A gazdaság növekedéséhez, a foglalkoztatás bővüléséhez az oktatás a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési rendszerével járulhat hozzá. A munkaerőpiac jelzései szerint szükség van olyan jól képzett szakemberekre, akik egy adott szakma elméleti és gyakorlati ismereteiben egyformán jártasak - olvasható a közleményben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
