A felsőfokú szakképzés a felsőoktatás része lesz, azzal a feladattal, hogy a gazdasági növekedéshez szükséges, a...
A felsőfokú szakképzés a felsőoktatás része lesz, azzal a feladattal, hogy a gazdasági növekedéshez szükséges, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő gyakorlatias, speciális szaktudást igénylő szakembereket képezzen - közölte az oktatási államtitkárság a kormány vonatkozó döntését ismertetve hétfőn.
Mint írták, a felsőoktatási szakképzésben kiemelten kezelik az agrár-, a műszaki, az informatikai, valamint a gazdasági területet. A képzésben részt vevő hallgatók a négy féléves tanulmányaik alatt fél év egybefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt; a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteket továbbtanulás esetén be lehet számítani az alapképzésnél.
Az új felsőoktatási rendszer a többirányú kimenetet biztosítja azzal, hogy alapképzésből a tanulmányok beszámításával a felsőoktatási szakképzésben is folytathatók a tanulmányok - mutatott rá az államtitkárság. Trükközve, a felsőoktatási szakképzéssel emelné a diplomások arányát az oktatási államtitkárság - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Kitértek arra is: a felsőoktatás megújításának legfőbb célja, hogy javuljon a képzés minősége és versenyképessége. A gazdaság növekedéséhez, a foglalkoztatás bővüléséhez az oktatás a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési rendszerével járulhat hozzá. A munkaerőpiac jelzései szerint szükség van olyan jól képzett szakemberekre, akik egy adott szakma elméleti és gyakorlati ismereteiben egyformán jártasak - olvasható a közleményben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
