Újabb magyar sikerek, most a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián

A legutóbbi – különleges helyszínen, Irán fővárosában, Teheránban rendezett – Nemzetközi Diákolimpián újabb aranyérmet és további díjakat is nyertek a magyar versenyzők.

  • Eduline
pixabay.com
 

A 2017. július 28. és augusztus 4. között rendezett megmérettetésen Gáspár Attila, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója aranyérmet kapott. Teljesítménye azért is kiemelkedő, mert ugyanő aranyérmet szerzett az idei és a tavalyi Nemzetközi Matematikai Diákolimpián is, ilyen éremeső pedig nemzetközi szinten is ritkán fordul elő. Ez az első alkalom, hogy egy versenyző a matematikai és az informatikai olimpián is aranyérmet szerez.

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpia magyar díjazottai:

Gáspár Attila (aranyérem) - Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

Mernyei Péter (ezüstérem) - Radnóti Miklós Gimnázium, Budapest

Janzer Orsolya Lili (bronzérem) - Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest

Radnai László (dicséret) - Veres Péter Gimnázium, Budapest

Nagyszerű teljesítmény, hogy Mernyei Péter az elmúlt 2 évben diákolimpiákon 3 ezüstérmet szerzett. A tévesen „férfiszakmának” tartott IT-területen, idén első alkalommal egy magyar lányversenyző is érmet szerzett informatikai diákolimpián, Janzer Orsolya Lili személyében.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.