Két érdekes kutatás is napvilágot látott, amelyben a zene hatásait vizsgálták és kiderült, miért leszünk libabőrösek egy-egy dal hatására - írta a hvg.hu.
Bőrorgazmus – tudományos oldalakon így is nevezik a zene által kiváltott intenzív fizikai és mentális hatást, amit a tehetségkutatókból leginkább "libabőrnek" ismerünk, és úgy is éljük meg. Legalábbis egyrészt, ugyanis egy 1991-es kutatás már bizonyította, hogy izzadás, elpirulás, reszketés és szexuális túlfűtöttség is a mellékhatása lehet egy jól eltalált zenének – írta a hvg.hu.
A Wesleyan Egyetem szakemberei ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogy a zene mely részei képesek leginkább ilyen hatásokat kiváltani, ezért MRI szkennerekkel vizsgálták a kutatás résztvevőit, az eredményeket pedig összevetették a zenével. Két nagyon gyakori egyezést találtak a zene változása és a már felsorolt kellemes érzések között: sűrűn voltak észlelhetőek ezek a hatások, amikor hirtelen hangossá vált a zene, illetve ha a zene fő motívumában, refrénjében egy-egy oda nem illő hangot csempésztek. Előbbit mindenki el tudja képzelni, utóbbira viszont kapásból talán nem tudunk példát, de a kutatók szerint Adele egyik slágere (Someone Like You) a legjobb példa erre.
Japán kutatók egy másik érdekességre derítettek fényt a zenehallgatás kapcsán. Ők is az említett hatásokat kiváltó zenéket vizsgálták, de nem az érzés okát, hanem azt, hogy az emberekben milyen pszichológiai változást vált ki. Az egyik tesztben a nagylelkűségüket vizsgálták egy olyan játékkal, amely során el kellett dönteniük egy adott pénzmennyiségből – amit nem tarthattak meg –, hogy a nekik mutatott emberek közül kiknek és mennyit adnának szimpátia alapján.
Amikor a résztvevők libabőrt okozó dalokat hallgattak, később nagylelkűen osztották a pénzt mások között, viszont ha olyan zenét hallgattak, amelyet kifejezetten utáltak, alig mutattak hajlandóságot az adakozásra.
További tudományos érdekességet találhattok itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
