Két érdekes kutatás is napvilágot látott, amelyben a zene hatásait vizsgálták és kiderült, miért leszünk libabőrösek egy-egy dal hatására - írta a hvg.hu.
Bőrorgazmus – tudományos oldalakon így is nevezik a zene által kiváltott intenzív fizikai és mentális hatást, amit a tehetségkutatókból leginkább "libabőrnek" ismerünk, és úgy is éljük meg. Legalábbis egyrészt, ugyanis egy 1991-es kutatás már bizonyította, hogy izzadás, elpirulás, reszketés és szexuális túlfűtöttség is a mellékhatása lehet egy jól eltalált zenének – írta a hvg.hu.
A Wesleyan Egyetem szakemberei ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogy a zene mely részei képesek leginkább ilyen hatásokat kiváltani, ezért MRI szkennerekkel vizsgálták a kutatás résztvevőit, az eredményeket pedig összevetették a zenével. Két nagyon gyakori egyezést találtak a zene változása és a már felsorolt kellemes érzések között: sűrűn voltak észlelhetőek ezek a hatások, amikor hirtelen hangossá vált a zene, illetve ha a zene fő motívumában, refrénjében egy-egy oda nem illő hangot csempésztek. Előbbit mindenki el tudja képzelni, utóbbira viszont kapásból talán nem tudunk példát, de a kutatók szerint Adele egyik slágere (Someone Like You) a legjobb példa erre.
Japán kutatók egy másik érdekességre derítettek fényt a zenehallgatás kapcsán. Ők is az említett hatásokat kiváltó zenéket vizsgálták, de nem az érzés okát, hanem azt, hogy az emberekben milyen pszichológiai változást vált ki. Az egyik tesztben a nagylelkűségüket vizsgálták egy olyan játékkal, amely során el kellett dönteniük egy adott pénzmennyiségből – amit nem tarthattak meg –, hogy a nekik mutatott emberek közül kiknek és mennyit adnának szimpátia alapján.
Amikor a résztvevők libabőrt okozó dalokat hallgattak, később nagylelkűen osztották a pénzt mások között, viszont ha olyan zenét hallgattak, amelyet kifejezetten utáltak, alig mutattak hajlandóságot az adakozásra.
További tudományos érdekességet találhattok itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Kedd délután a Sándor-palotában hivatalosan is kinevezték a Tisza-kormány minisztereit, köztük Lannert Juditot is, aki így mostantól gyermek- és oktatásügyi miniszterként vezeti az új tárcát. A megbízóleveleket Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Magyar Péter vezette kabinet tagjainak.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
