A Budapesti Gazdasági Főiskola alapszakos hallgatóinak 49 százaléka már főiskolás évei alatt munkát vállal, a dolgozó hallgatók 72 százaléka tanulmányaihoz kapcsolódó szakterületen szerez állást – derül ki az intézmény kutatásából. Bár külföldi munkatapasztalattal csak a kutatásban részt vett hallgatók 15 százaléka rendelkezik, 42 százalékukat a külföldi munkavállalás lehetősége is motiválja diplomájuk megszerzésében.
A dolgozó hallgatók 18 százaléka a tanultaktól eltérő szakterületen helyezkedik el, 10 százalék pedig egyéb munkát végez – a munkát vállalók felét állandó jellegű, határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatják, 31 százalékuk diákmunkát vagy gyakornoki munkát végez, 9 százalékuk meghatározott időtartamú szerződéssel, 8 százalékuk alkalmi, időszakos megbízással, 2 százalékuk pedig megbízással dolgozik.
A kutatásban részt vett BGF-es válaszadók 42 százaléka tervezi, hogy a diploma megszerzése után külföldön vállal munkát. 39 százalékuk még nem döntött a kérdésben, és csupán 19 százalékuk nem tervez külföldi munkavállalást - derül ki a diplomáspálya-követési rendszer 2012-es adataiból. Mennyit keresnek a gazdasági diplomások? Itt találjátok a részletes adatokat.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
