Minden eddiginél korábban kezdenek állást keresni, és jóval több helyre pályáznak a végzős egyetemisták, mint a...
Minden eddiginél korábban kezdenek állást keresni, és jóval több helyre pályáznak a végzős egyetemisták, mint a korábbi években – számolt be legfrissebb felmérésének eredményéről a brit High Fliers Research.
Az érettségizők és friss diplomások karrierlehetőségeit vizsgáló független kutatócég harminc egyetemről összesen 18 ezer diákot kérdezett meg: a kutatók szerint 2001-ben 25, 2011-ben 37, addig idén a hallgatók 42 százaléka kezdett álláskeresésbe egy évvel a diplomaosztó előtt.
Az elmúlt két évben ugrásszerűen, 40 százalékkal nőtt a diplomás munkahelyre pályázó pályakezdők aránya. A legtöbben marketinges munkának örülnének, de az oktatás, a média és a jótékonysági szervezetek is népszerű területnek számítanak. Az egyetemisták minden eddiginél több önéletrajzot küldtek szét: egy hallgató átlagosan hét munkahelyre pályázott.
Egyedül a fizetési elvárások nem változtak, az idén diplomázók pontosan ugyanannyit – 1900 fontot, azaz 685 ezer forintot – szeretnének keresni havonta, mint a 2011-ben nyilatkozó végzősök.
A növekvő munkanélküliség elől menekülő diákok számára a továbbtanulás is népszerű alternatíva: az egyetemisták negyede nem elégszik meg egyetlen diplomával, míg minden eddiginél kevesebben, mindössze a hallgatók tizenkét százaléka gondolja úgy, hogy egy év szabadságot engedélyez magának. A gap year helyett egyre inkább a snap year hódít – összefoglalónkat itt olvashatod.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
