Palkovics: Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség

Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség, mert akinek van diplomája és szakmája, annak jelenleg állása is van - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára csütörtökön Kecskeméten, egy a duális oktatásról rendezett szakképzési konferencián tartott előadásában.

  • MTI
MTI / Kovács Attila

Palkovics László a tanulás fontosságáról szólva kiemelte: Magyarországon jelenleg mind a szakképzésbe, mind a felsőoktatási diploma megszerzésébe fektetett energia és pénz megtérül. Egyebek mellett azért, mert ha valakinek van szakmája, az lényegesen többet keres az átlagosnál, és ez igaz a magasan képzett szakmunkásokra és a felsőoktatásban végzettekre is - tette hozzá.

A duális képzési formáról elmondta: míg a 2015/2016-os tanévben 198 partnerszervezettel működtek együtt az egyetemek és mintegy 400 hallgatót vettek fel, addig a tavalyi felvételi időszakban már 350 partnerszervezet több mint 600 hallgatót vett fel.

Ezért érdemes megszerezni a diplomát - adatok

Az OECD-országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a diplomások között a munkanélküliség - mondta Palkovics László, a felsőoktatásért felelős államtitkár szerda reggel az M1 aktuális csatornán. Az államtitkár szerint az említettek körében a munkanélküliség nem éri el a 2,5 százalékot, ami alacsonyabb, mint Németországban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.