Gondolkoztatok már azon, hogy szeptemberben az egyetemen milyen feladatok várnak majd rátok? Összeszedtünk pár tipikus hibát, amit az elsőévesek elkövetnek.
1. Vesztek fel órát reggel 8-ra vagy péntekre.
Ez a legnagyobb hibák egyike, hiszen korán kell kelni, ami az egyetemi létforma mellett nagyon nehéz lehet (és ugyanez a helyzet a pénteki órákkal is). Persze utóbbi a kolisoknak vagy a bejárósoknak nagyobb gond, de mindenkinek jól jöhet egy-egy szabadnap.
2. Felvesztek második vagy harmadik féléves tárgyakat is
Felesleges, ugyanis nem lesz hozzá alaptudásotok, hiszen az alapozó órákkal együtt végzitek. Ha olyan szemináriumra kerültök be, ami a felsőbbéveseknek kötelező, és éppen emiatt kicsúsznak a létszámból, nem lesznek túl boldogok.
3. Megvesztek minden könyvet és folyóiratot, amit a tanár említ
Biztosan lesz olyan felsőbbéves, aki kölcsön tudja adni, vagy megvan a könyvtárban/antikváriumban is.
4. Elköltitek a zsebpénzetek 90 százalékát, és csak később ébredtek rá, hogy még csak hetedike van
Az egyetemen nagyon könnyen fogy a zsebpénz, erre oda kell figyelni, már az elején.
5. Nem esztek rendszeresen, és a gyorskaja jelenti a főtt ételt
Az egészség akkor is fontosabb, ha éppen napi 12 órát vagytok az egyetemen. Mindig egyetek főtt ételt is, és ne csak a gyorskaja, a gyros és a többiek jelentsék a napi táplálékot.
7 dolog, ami a koliban totál normális, a valóságban viszont bizarr
Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Vannak dolgok, amik az egyetemi koleszokban teljesen természetesnek tűnnek, a való életben azonban több, mint bizarr lenne a jelenség.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
