Elégedett az új szakképzési rendszerrel, és köszöni a sok munkát az iparkamarának - erről beszélt Orbán Viktor a Szakma Sztár Fesztiválon.
A kormányfő úgy fogalmazott: a kabinet helyes utat választott a duális szakképzési rendszerrel, de "az igazán jó hír, hogy ez az út, ez a politika, a jövő útja biztonságban van (...), legalább négy évig ezen az úton mehetünk tovább".
Orbán Viktor hangsúlyozta, a szakképzési rendszer adja az alapját a munkára épülő gazdaságpolitikának. Ezért megállapodást készülnek kötni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), hogy a 2014-2020-as fejlesztési időszakban több tízmilliárd forintot fordítsanak a szakképzési rendszer fejlesztésére - közölte.
Megköszönte egyúttal az MKIK-nak, hogy az elmúlt években a kormány "elvszerű és elkötelezett" segítője volt a munkaalapú gazdaság megteremtésében, a kétkezi munka becsületének helyreállításában és a szakképzési rendszer megújításában.
Beszédében célként fogalmazta meg, hogy a szakiskolák ne a munkanélküliek, hanem a munkából élők számát gyarapítsák, a tanulók olyan mesterségeket tanuljanak, amelyekkel az iskola elvégzése után valóban elhelyezkedhetnek szakmájukban.
Ahhoz, hogy Magyarország legyen Európa egyik termelési központja - folytatta Orbán Viktor -, magasan képzett szakembergárdára van szükség: "a magyar szakemberek ma az ország legfontosabb versenyelőnyét jelentik".
A miniszterelnök a diákoknak azt mondta: aki már tizenévesen egy szakma sztárja, az jó úton halad, hogy sikeres ember is legyen. Hozzátette, reméli, hogy Magyarország hamarosan egy nemzetközi szakmai versenynek is otthont adhat majd. Az ehhez szükséges támogatást a kormány biztosítja - közölte. A Hungexpón rendezett VII. Szakma Sztár Fesztivált, a Szakma Kiváló Tanulója és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjét az MKIK szervezte.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
