Csak a Youtube-bal megtanulhattok jógázni, gitározni, de teljesen ki is gyúrhatjátok magatokat. Legalábbis elvileg, mert a gyakorlatban ezeket a könnyen hozzáférhető „kurzusokat” szinte senki sem csinálja végig.
Talán pont az a gond velük, hogy erőfeszítés nélkül hozzáférhetők, így aztán egy átlagos netező abba kap bele, ami épp egy adott pillanatban megtetszik neki. Majd másnap rájön, hogy erre semmi szüksége, és bűntudat nélkül hagyja ott az egészet.
A Redditen írta valaki, milyen brutális mértékben zuhan a 30 napos oktatókurzusok nézőszáma a Youtube-on. Egy jógasorozat például 6,2 millió nézőt vonzott az első óra anyagával, a második pedig már csak ennek felét, a harmadik anyagra pedig a második nézőszáma is megfeleződött.
A Vocativ felmérése szerint egy 30 napos Youtube-kurzust az emberek többsége egy hétig sem követ. Egy gitároktatást például 5100 felhasználó kezdett el – legalábbis ennyi volt az első rész nézőszáma -, a végére azonban mindössze 444-en maradtak.
A trendtől csak egy testépítő tematikájú videósorozat ütött el: a 30 napos kihívás első és utolsó videóját is ugyanannyian látták. Azonban ez is csalóka, mivel a köztes videókat alig nézték. Az utolsó videóra is valószínűleg az előtte-utána fotók irányították rá a figyelmet.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
