A 25 év alattiak körében teljesen eltűnt a kreacinoista genezistörténet, helyette az ősrobbanás ténye az elfogadott.
Egy friss közvéleménykutatás szerint az izlandi lakosság (~300 ezer) kevesebb mint fele vallotta magát vallásosnak, a fiatalok körében 40 százalék egyenesen ateistának tartja magát - írja az Iceland Magazine.
A kutatás azért is különleges, mert egyetlen olyan 25 év alatti izlandit sem sikerült megszólaltatni, aki az isteni világteremtésben hinne: fiatalok 93,9 százaléka állítja, hogy az ősrobbanás következtében alakult ki az ismert világegyetem, a 6,1 százalékuk pedig nem adott hangot nézeteinek, vagy nem alakította még ki nézeteit.
A világnézeti szakadék egyben generációs is: az 55 évnél idősebbek 80,6 százaléka vallja magát keresztény vallásúnak. Bár a korcsoport sokat számít, területi különbségek is mutatkoznak, főleg a Reykjavík külvárosában és vidéken élnek a vallásosabbak.
A középkorú, 25-45 éves korosztályban is 77,7 százalék gondolja úgy, hogy az ősrobbanás alakította az univerzumot.
Kevesebb gyerek jár templomba a klikes hittanórák óta
Van olyan település, ahol a gyerekek negyede tűnt el a templomból. Több hittancsoport szűnt meg, mióta három éve kötelezővé tették az iskolai hittan vagy erkölcstan választását a közoktatásban - derül ki Mohos Gábor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának -nek adott nyilatkozatából. Mohos szerint ez nagy kihívást jelent az egyháznak, hogy megszólítsa a gyerekeket, illetve családjukat.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
