Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Fülöp Máté
A kockulás és tespedés kultúrájával gyakran összekötött cég, a Chio átfogó felmérést végzett az ELTE Szociológiai Doktori Iskola munkatársainak közremőködésével Mozdulj Gamer címmel, hogy valóban igazak-e azok a társadalmi vélekedések, hogy a számítógépes játékkal töltött idő a sport és az egészséges életmód rovására megy-e. 8000 ember megkérdezésével arra jutottak, hogy míg az átlagos 15 évnél idősebb magyar állampolgár 52 százaléka végez rendszeres testmozgást, addig ez a gamerek körében 82 százalék.
Szocio-demográfiai adatok:
● Átlagéletkor 20 év, de a kitöltők több mint 40%-a 14-17 év közötti
● A nemek aránya a fiúk felé tolódik (89%-11%)
● Az életkori eloszlásból fakadóan a kitöltők többsége még tanuló, nem dolgozik
Akik legalább hetente négyszer sportolnak, a teljes lakosságnál 15 százalék, míg a gamerek körében még itt is 29 százalék volt az arány.
Arra a kérdésre, hogy mi motiválja a sportolásra, 58% válaszolta, hogy egészségesebb és fittebb szeretne lenni, 50% jobban szeretne kinézni, 43% pedig „csak” a mozgás öröméért csinálja. A legnépszerűbb mozgásformák a testépítés, a kerékpározás, a futás és a csoportos labdajátékok. Érdekes összefüggés, hogy akik csapatban szeretnek számítógépes játékkal játszani, azok nagyobb valószínűséggel fognak csapatban sportolni is
- derül ki a felméréséből. Úgy tűnik, hogy nincs összefüggés a játék és a sportolás között, sokkal nagyobb hatása van az otthon tapasztalt mintának. Megállapították, hogy kétszer annyit sportolnak azok, akiknek a családjában van rendszeres sportolásra példa, mint azok, akiknél nincs sportember a családban. Az előbbi csoport átlagosan havi 5-8 alkalommal mozog 60-90 percet, míg az utóbbi 3-4 alkalommal 30-60 percet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
