Ha azt hitted, hogy a számítógép vagy konzol előtt ülők a Föld leglustább csoportja, nagyot tévedtél. Egy átlagos magyart nevetve lefutnak, általában testépítést folytatnak, vagy bicikliznek, illetve csapatban játszanak, főleg labdajátékokat.
A kockulás és tespedés kultúrájával gyakran összekötött cég, a Chio átfogó felmérést végzett az ELTE Szociológiai Doktori Iskola munkatársainak közremőködésével Mozdulj Gamer címmel, hogy valóban igazak-e azok a társadalmi vélekedések, hogy a számítógépes játékkal töltött idő a sport és az egészséges életmód rovására megy-e. 8000 ember megkérdezésével arra jutottak, hogy míg az átlagos 15 évnél idősebb magyar állampolgár 52 százaléka végez rendszeres testmozgást, addig ez a gamerek körében 82 százalék.
Szocio-demográfiai adatok:
● Átlagéletkor 20 év, de a kitöltők több mint 40%-a 14-17 év közötti
● A nemek aránya a fiúk felé tolódik (89%-11%)
● Az életkori eloszlásból fakadóan a kitöltők többsége még tanuló, nem dolgozik
Akik legalább hetente négyszer sportolnak, a teljes lakosságnál 15 százalék, míg a gamerek körében még itt is 29 százalék volt az arány.
Arra a kérdésre, hogy mi motiválja a sportolásra, 58% válaszolta, hogy egészségesebb és fittebb szeretne lenni, 50% jobban szeretne kinézni, 43% pedig „csak” a mozgás öröméért csinálja. A legnépszerűbb mozgásformák a testépítés, a kerékpározás, a futás és a csoportos labdajátékok. Érdekes összefüggés, hogy akik csapatban szeretnek számítógépes játékkal játszani, azok nagyobb valószínűséggel fognak csapatban sportolni is
- derül ki a felméréséből. Úgy tűnik, hogy nincs összefüggés a játék és a sportolás között, sokkal nagyobb hatása van az otthon tapasztalt mintának. Megállapították, hogy kétszer annyit sportolnak azok, akiknek a családjában van rendszeres sportolásra példa, mint azok, akiknél nincs sportember a családban. Az előbbi csoport átlagosan havi 5-8 alkalommal mozog 60-90 percet, míg az utóbbi 3-4 alkalommal 30-60 percet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
