Olyan alapszakra jelentkeztetek, amelyen csak magas pontszámmal lehet ösztöndíjas helyet szerezni, az önköltséget pedig nem tudnátok fizetni? Akkor sem kell elkeserednetek, ha nem kerültök be: új sorozatunkban megnézzük, milyen hasonló OKJ-s képzéseket végezhettek el teljesen ingyen. Második rész: egészségügyi képzések.
Az idei tanévben az eddigi 16 szak mellett további 26 képzésen, köztük az osztatlan orvostudományi szakokon húztak központi, állami ösztöndíjas ponthatárt. Aki ezt nem éri el, csak önköltséges helyre kerülhet be. Azoknak, akik az osztatlan általános orvosi szakra jelentkeznek, legalább 380, a fogorvosi képzésre felvételizőknek 390, az állatorvosi szakra jelentkezőknek pedig 400 pontot kell szerezniük. A gógyszerész szakon szintén azok juthatnak be állami ösztöndíjas helyre, akiknek legalább 400 pontjuk van. A központi ponthatáros szakok teljes listáját itt találjátok, a ponthatárhúzás szabályairól pedig itt olvashattok.
Ha most nem kerülnétek be, két év alatt szerezhettek hasonló OKJ-s szakképesítést. Ha iskolarendszerű képzésben tanultok, az első szakképesítés megszerzéséért nem kell fizetnetek: nappali tagozaton 21 éves korig tanulhattok ingyen, esti és levelező tagozaton viszont nincs korhatár. A tíz legfontosabb kérdés az ingyenes OKJ-ről.
Az iskolarendszerű, érettségihez kötött úgynevezett emeltszintű szakképesítések 54-es számjegyűek. Ezekre épülnek az 55-ös emeltszintű szakképesítés-ráépülések, amelyek nagy része viszont csak iskolarendszeren kívüli, tanfolyami formában indul, így fizetnetek kell értük. Mennyit lehet keresni szakmunkásként, érettségivel, OKJ-s végzettséggel és diplomával?
Ilyen képzések közül választhattok
Ha valamelyik orvos- vagy egészségtudományi szakra adtátok be a jelentkezéseteket, de nem kerültök be, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) az 1-es számú Egészségügy szakmacsoport képzéseit érdemes megnéznetek. A képzések listáját innen tölthetitek le.
Öt emeltszintű szakképesítés közül választhattok: egészségügyi asszisztensként betegek vizsgálatánál segíthettek az orvosnak, gondoskodnotok kell a szükséges anyagok, eszközök tisztántartásáról és beszerzéséről, adminisztratív feladatokat kell elvégeznetek és kapcsolatot kell tartanotok a páciensekkel. Választhatjátok a fogászati asszisztens, illetve a fogtechnikus gyakornok képzéseket is. Utóbbi feladata fogpótlások, illetve javításokat készítése.
Két év alatt szerezhettek emelt szintű gyógy- és sportmasszőr, illetve ortopédiai műszerész képesítést is. Ha az utóbbit választjátok, többek között protéziseket, talpbetéteket és más rehabilitációs eszközöket kell majd készítenetek.
Az 55-ös számjegyű, emeltszintű szakképesítés-ráépülések közül egy év alatt, nappali vagy esti tagozaton végezhetitek el az ápoló, illetve a csecsemő és gyermekápoló képzést. Az OKJ-s gazdasági és üzleti képzésekről itt olvashattok.
Fél év alatt nappali vagy esti tagozaton, illetve tanfolyami formában is (360-440 tanóra alatt) szerezhettek fogtechnikus, gyógyszertári asszisztens, képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens - ezzel röntgenvizsgálatokat végezhettek -, klinikai fogászati higiénikus, klinikai laboratóriumi asszisztens, mentőápoló, illetve szövettani asszisztens végzettséget.
Emellett 28 egyéb ráépülést végezhettek el iskolarendszeren kívüli, fizetős formában, például a gyermek intenzív szakápoló, a műtéti szakasszisztens, a pszichiátriai szakápoló és gyógyfoglalkoztató vagy a sürgősségi szakápoló képzést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
