A szakközépiskolai végzettséggel rendelkező pályakezdők átlagosan havi bruttó 118 ezer forintot keresnek, ami messze...
A szakközépiskolai végzettséggel rendelkező pályakezdők átlagosan havi bruttó 118 ezer forintot keresnek, ami messze elmarad az országos 221 ezer forintos átlagfizetéstől, valamint 50 százalékkal alacsonyabb a diplomás pályakezdők fizetésénél - derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu legfrissebb adataiból.
A Workania azt vizsgálta meg, hogy azoknak a fiataloknak, akik a diploma helyett valamilyen szakközépiskolai végzettséget szereztek, milyen fizetési elvárásai lehetnek jelenleg a munkaerő-piacon.
A legmagasabb fizetésre a gyártás-termelés területén számíthatnak a 17-24 év közötti szakmunkás pályakezdők: egy elektrotechnikus átlagfizetése bruttó 148 900, egy hegesztőé 147 200 forint, míg egy esztergályos 145 900, egy CNC gépbeállító pedig bruttó 143 600 forintot kereshet.
A következő jól fizető terület az építőipar, ahol havi 130-140 ezer forint között kereshetnek a fiatal dolgozók: az ácsok, a szobafestők, az asztalosok, a villanyszerelők, a gáz- és vízvezeték-szerelők mind ide tartoznak, de a fodrászok és pékek fizetése is ebben a sávban mozog.
Rosszabb a helyzet a vendéglátóipar, valamint az autóipar területén: az autószerelők havi bruttó átlagbére pályakezdőként 107 ezer forint, míg például a szakácsok is átlag 116 ezer forintot, a pincérek pedig 130 ezer forintot keresnek. A legalacsonyabb fizetésre a varrónők, a bádogosok, a lakatosok valamint a kárpitosok számíthatnak - írja a Workania.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
