Majdnem négyezer közmunkásnak kell pótvizsgáznia

Csaknem négyezer olyan közfoglalkoztatott van, aki a téli képzésen még nem szerezte meg bizonyítványát, mert megbukott a vizsgán - olvasható a Magyar Nemzet szerdai számában.

  • MTI
MTI / Bugány János

A legtöbben az OKJ-s képzéseket és a gépjárművezetői vizsgát nem abszolválták, a pótvizsgára három hónapjuk van. A téli képzéseket 99 607 embert kezdte el, 95 ezren járták végig a tanfolyamokat, akik mindössze négy százalékának, 3740 embernek nem sikerült a vizsgája elsőre.

Április 30-ig a képzést végigjárók 90 százaléka 86 040 ember szerzett bizonyítványt, 26 253-an betanító, 17 223-an OKJ-s, 258-an hatósági képzésen, további 103-an pedig felzárkóztató képzésen vizsgáztak.

A résztvevők főként motorfűrészkezelő, konyhai kisegítő, targoncavezető, térkőburkoló, házi betegápoló, zöldség- és gyümölcsfeldolgozói bizonyítványt szereztek.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.