A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) szervezete szerint az egzisztenciális kilátástalanság miatt nyugatra...
A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) szervezete szerint az egzisztenciális kilátástalanság miatt nyugatra induló építőipari vállalkozók jellemzően nyelvtudás, tapasztalat és helyi ismeretek nélkül mennek Ausztriába és Németországba, azért, mert itthon nincs munka, vagy ha van, nem fizetik meg, illetve nem fizetik ki őket.
A szervezet közleménye ugyanakkor figyelmeztet, hogy ahol már kialakult a magyar közvetítői hálózat, "ugyanúgy lenyúlják, átverik őket, kihasználják, és messze a munka értéke alatt fizetik a magyar vállalkozásokat. Így, ha ott is egy lánc alján, saját munkavállalókat foglalkoztatva termel, jó esélye van arra, hogy nem tudja teljesíteni a német hatóságok elvárásait és olyan kiadásokba veri magát, ami a szép remények füstté válását jelentheti rövid idő alatt."
A tájékoztatás szerint az építőipari vállalkozók kivándorlása mögött a tisztességtelen hazai gazdasági körülmények állnak, "torkig vannak már azzal, hogy kötelezettségeik és jogaik köszönő viszonyban sem állnak egymással, hiszen az adóforintjaiból működtetett állam elvárja tőlük, hogy akár magánegzisztenciájuk elvesztése árán is megfizessék az adókat, járulékokat, miközben semmilyen segítséget nem kapnak saját hazájukban ahhoz, hogy kintlévőségeihez hozzájussanak, és sérelmeikre jogorvoslatot találjanak".
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
