Oktatási programot indít 50 év felettieknek a Kaposvári Egyetem - jelentette be Szávai Ferenc rektor.
A február közepén induló ingyenes kurzusról elmondta: a megye nyugdíjasai, illetve az 50 év feletti korosztály a hat, illetve tíz féléves képzéseken egyszerre tanulhatnak és szórakozhatnak, találkozhatnak különböző területek országos és nemzetközi hírű szakembereivel - hangsúlyozta a rektor. A félévenként 12 előadásból álló sorozatban az egyetem profiljába tartozó közgazdasági, pedagógiai, művészeti és agrárjellegű előadások mellett az egyházakkal együttműködve a hitélettel is foglalkoznak. A programra már több mint 120-an jelentkeztek.
Repa Imre általános és tudományos rektorhelyettes arról beszélt, hogy az ország 64 felsőoktatási intézménye közül eddigi négy egyetemen indítottak képzést az idősebbeknek, ezekhez kapcsolódik most a Kaposvári Egyetem.
A program indítását hosszú előkészítő munka előzte - mondta a rektorhelyettes, hozzátéve: a képzések tematikáját az egyetem munkatársai három évre előre kidolgozták, de az első szemeszter tapasztalatai alapján ez még változhat a résztvevők igényeihez igazodva.
Hetente lesznek előadások, azt követően pedig konzultációra is lesz lehetőség. A félév végén a résztvevők tanúsítványt kapnak. A hatodik félév végén a hallgatók díszoklevelet, a tizedik elvégzett félév végén pedig senior multidiszciplináris másoddiplomát kapnak.
Az első félévben Kerekes Sándor egyetemi tanár a fenntartható fejlődésről, Botos Katalin professor emerita a nyugdíjrendszerről, Papp Lajos egyetemi tanár, szívsebész a test, a lélek és a szellem harmóniájáról, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese a Nemzeti Színházról, legendás művészekről tart előadást.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
