"Kösz, nem kell diákhitel" - nem kérnek a brit nyugdíjasok a kormány ötletéből

Elutasítja a Nyugdíjasok Országos Gyűlése a brit kormány azon ötletét, hogy az ötvenes és hatvanas éveikben járók...

  • Eduline
Stiller Ákos

Elutasítja a Nyugdíjasok Országos Gyűlése a brit kormány azon ötletét, hogy az ötvenes és hatvanas éveikben járók szerezzenek újabb diplomát azért, hogy a tudásukat "korszerűsítve" tovább dolgozhassanak. Korábban 54 év volt a korhatár: most már mindenki igényelhet "diákhitelt" - írja a Telegraph.

A nyugdíjkorhatárt 2028-ig 67 éves korra emelik Nagy-Britanniában. A szervezet titkára, Dot Gibson szerint az idősebb munkavállallók nem akarnak kölcsönt felvenni ahhoz, hogy diplomát szerezhessenek: egy hároméves képzés akár 27 ezer fontba is kerülhet.

"Nehezen belátható, ez hogyan segítené az elhelyezkedésüket. Inkább a kor szerinti megkülönböztetést kellene megszüntetni a munkahelyeken" - tette hozzá. Elmondta: a nyugdíjkorhatár emelésével a fiatalok kerülnek hátrányba, pedig az ő körükben magas a munkanélküliség.

Egy másik szervezet szóvivője szerint lesznek érdeklődők, de ehhez arra van szükség, hogy az egyetemek, főiskolák több rövidebb kurzust hirdessenek, és az idősebb generáció igényeihez jobban illeszkedő időbeosztást alakítsanak ki. Nagy-Britanniában egyetem és tandíj nélkül is lehet majd diplomát szerezni: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.