Könyvhiány jöhet Ukrajnában egy fura törvény miatt

Többé nem szabad Oroszországból könyveket importálni.

  • Eduline

Az ukrán kormány döntése szerint vége az oroszországi könyvimportnak Ukrajnában. Ez azért különös, mert az országban eladott könyvek 60 százaléka orosz.

A kormány célja, hogy gátat vessen az ukránellenesnek ítélt nyomtatott anyagok terjedésének. A tiltás nem érinti a megánszemélyek könyvbehozatalát, de egy fő legfeljebb 10 kötetet vihet Oroszországból Ukrajnába.

A piac több mint felének kiiktatásának természetesen nem örülnek a kiadók, akik azt is nehezményezik, hogy a kormány nem kárpótolja őket. A kisebb kiadóknak nincs pénzük lefordítani az orosz nyelvű könyveket, ráadásul lefordítva nem is fogynak olyan jól.

Oroszországot sem kell félteni: az egész kultúrháború azzal kezdőtött, hogy 2015-ben letartóztatták a moszkvai Ukrán Irodalmi Könyvtár vezetőjét, miután az országból kitiltott könyveket találtak a könyvtárban.

(Könyves blog)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István