Véget kíván vetni a vezetők tanulmányutaknak álcázott turistáskodásának a több mint 65 milliós közép-kínai Hunan...
Véget kíván vetni a vezetők tanulmányutaknak álcázott turistáskodásának a több mint 65 milliós közép-kínai Hunan tartomány, egyben büntetéssel fenyegetve meg a próbálkozókat - derült ki a kínai média csütörtöki jelentéseiből.
A tartományi vezetés zéró toleranciát hirdetett a kérdésben, és közleményben tudatta, nem fog engedélyezni gyanús külföldi továbbképzést a jövőben, a helyi vezetőknek próbálkozásuk esetén elutasításra kell számítaniuk.
A helyi tájékoztatás szerint a "lebukott" vezetők kizárják magukat a későbbi valódi továbbképzésből, míg a szervező ügynökségek ugyancsak tiltólistára kerülnek. Mint kiderült az elmúlt években a hamis tanulmányutak szervezésére irodák szakosodtak, amelyek "eredeti" meghívót és hamis programot is ajánlottak megbízóiknak.
Hunan nem az első, amely az új politikai vezetés felhívására szigorításokat vezet be, s intézkedéseket hoz a vezetők költekezésének korlátozására. A sanghaji városvezetés februárban rendelte el a közpénzből finanszírozott álcázott kirándulások, konferenciák, szemleutak tilalmát.
Zsao Li-ming vezető ügyész a hivatali visszaélésekről és korrupcióról szólva a Hszinhua hírügynökségnek azt mondta, az országnak tudatában kell lennie a "látens korrupt szubkultúra létezésének", amelyet a társadalmi szokások, a hatalom birtokosait tisztelő és kivételes elbánásban részesítő hagyományok is táplálnak.
A kínai kormányfő, Li Ko-csiang maga is a nagyobb átláthatóságot szorgalmazta az államtanács, vagyis a kormány munkakonferenciáján a napokban. Li külön is utalt rá, hogy a közösségi média, a több százmillió mikrobloghasználó hatalmas igényt teremtett a gyors, azonnali információkra. Amennyiben a kormány nem szolgáltat időben információkat egyes kérdésekben, a téma élénk vitát generálhat és spekulációt, az emberek ingerültté válhatnak, könnyen negatív befolyás hatása alá kerülhetnek, s mindez csak hátráltatóan hat a kormány munkájára - hangoztatta a miniszterelnök.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
