Erre mit mondjunk? Mona Lisa rejtélyes mosolya csupán "egy boldog" nő mosolya - erre a következtetésre jutottak tudósok, miután arckifejezésére reagáltattak egy tizenkét tagú csoportot.
A Leonardo da Vinci (1452-1519) híres képe iránti világméretű lelkesedés többek között "arckifejezése kétértelműségének" köszönhető - emlékeztet a Scientific Reports című szakfolyóirat pénteki számában megjelent tanulmány, amely megoldani véli a rejtélyt.
A kutatók 12 embernek mutattak fekete-fehér képeket Mona Lisa mosolyával, amelyeken az ajkak görbülete enyhén változott.
Össze-vissza sorrendben több képet mutattak nekik (az igazi mosolyt, négyet boldogságot kifejező, magasabban álló szájszeglettel, négyet pedig szomorúságról tanúskodó szájszeglettel), harmincszor egymás után.
"Tekintettel a leírásokra, amelyeket a művészettörténészek adtak a műről, azt vártuk, hogy az eredeti lesz a legkétértelműbb" - mondta Jürgen Kornmeier, a németországi Freiburg egyetemének idegtudományokkal foglalkozó professzora.
"Nagy meglepetésünkre a résztvevők az esetek közel 100 százalékában az eredeti változatot értelmezték a boldogság kifejezéseként" - tette hozzá.
A kutatók beismerték, hogy a tanulmány csak a szomorúságtól a boldogságig terjedő skálát vizsgálta, és nem vettek figyelembe más típusú érzelmeket, amelyek a rejtélyes mosolyban kifejeződhetnek.
2005-ben az Amszterdami Egyetem tudósai szintén megpróbálták dekódolni Mona Lisa mosolyát, más módszerrel, és árnyaltabb eredményekre jutottak.
A képet érzelemfelismerő szoftverrel vizsgálták. Az alkalmazott algoritmus figyelembe vette az arc főbb vonásait, az ajkak görbületét, a szemek körüli szarkalábakat, és ezeket hat alapvető érzelemmel kapcsolták össze.
A számítógépes program arra a következtetésre jutott, hogy Mona Lisa mosolya 83 százalékban boldogságot, 9 százalékban megvetést és 2 százalékban dühöt fejez ki.
A feltehetően 1503-ban Firenzében elkezdett arckép minden valószínűség szerint Lisa Gherardinit, Francesco del Giocondo firenzei kelmekereskedő hitvesét ábrázolja, innen kapta a Gioconda elnevezését. Az olasz szó jelentése "vidám".
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
