Többször változtattak a jogosítványszerzés és a KRESZ szabályain 2011 óta: megszűnt a rutinvizsga, és könnyebben szerezhetnek motoros jogsit az autóvezetők. Ugyanakkor több kategória korhatárát emelték, a KRESZ-tananyagba pedig új szabályok kerültek. Összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat.
Megszűnt a rutinvizsga
2012. január 1-jével megszűnt a járműkezelési, vagyis a rutinvizsga. A manőverezési követelményeket - három parkolás és egy megfordulás - a forgalmi vizsgába építették be, amely így tíz perccel hosszabb: ötven percig tart, a vizsgázók ugyanakkor megspórolhatják a rutinvizsga díját. A motorosok képzésében a járműkezelési vizsga megmaradt.
A motoros oktatás során a tanulóknak kötelező protektoros nadrágot, dzsekit és kesztyűt viselni. 2012 óta a „B” kategóriás jogosítvánnyal rendelkezők számára egyszerűbbé vált a „A1” kategóriás jogosítvány megszerzése. Az elméleti tanfolyam kötelező óraszáma három órára, a gyakorlati oktatásé két órára csökkent. Az "A1" kategóriába tartozik a 125 cm3 hengerűrtartalmat és a 11 kW-os teljesítményt meg nem haladó hajtómotorral ellátott motorkerékpár.
Változott a korhatár
2013. január 18-tól szigorodtak a jogosítvány megszerzésének feltételei. Megszűnt a 25 kW-os "A korlátozott" kategória, "A2" kategóriás - legfeljebb 35 kW-os, 0.2 kW/kg teljesítmény/tömeg arányú járművek - jogosítványt pedig 18 éves kortól lehet szerezni. A korlátlan "A" kategória, azaz a nagymotoros jogosítvány megszerzésének korhatára 21 évről 24-re változott.
"C" kategóriás jogsit 18 helyett 21, nehéz pótkocsira (C + E) és buszra (D, illetve D + E) pedig csak 24 éves kortól lehet engedélyt szerezni. A "D" kategóriához nem szükséges a "C" kategória, vagyis már személygépkocsira érvényes jogosítvánnyal is lehet autóbusz-vezetői tanfolyamra jelentkezni.
Új szabályok
2013. május elsejétől egy újabb módosítás vezette be a gyermekszállító autóbusz fogalmát: minden olyan jármű ilyennek minősül, amelyen gyerekek és felnőtt kísérőik utaznak, és amelyet előírásszerű tábla és "Gyermekszállítás" felirat jelöl. Párhuzamos közlekedésre alkalmatlan úton az ilyen buszok mellett tilos lesz elhaladni az utasok be- és kiszállásának ideje alatt.
A KRESZ eddig csak arra kötelezte az autósokat, hogy álló iskolabuszok mellett fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel közlekedjenek. A gyerekeket szállító autóbuszok május elsejétől megállhatnak a menetrend szerinti járatok számára kijelölt megállókban is. Az elindulásukat az autósoknak lassítással, szükség esetén megállással kell segíteniük.
| Minden a jogosítványról |
KRESZ-vizsgára készültök? Gyakoroljatok otthon, ingyen |
További újdonság, hogy a „Gyermekek” táblával jelölt szakaszokon a kiegészítő táblán feltüntetett távolságon belül legfeljebb 30 km/órás sebességgel közlekedhetnek az autók.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
