Teljesen átrajzolhatja a felsőoktatás mai szerkezetét az a kísérlet, amelyben szeptembertől egymillió diák vesz részt...
Teljesen átrajzolhatja a felsőoktatás mai szerkezetét az a kísérlet, amelyben szeptembertől egymillió diák vesz részt világszerte. Az edX nevű internetes platformon két neves amerikai egyetem, a Harvard és a Massachuttes Institute of Technology (MIT) indít ingyenes online kurzusokat. A programra összesen 60 millió dollárt költenek.
Az órákat egyelőre bárki tandíjmentesen „látogathatja”, a felületre mindig feltöltik a professzorok előadásait, melyeket otthon akár ti is meghallgathattok. A program honlapja szerint többek között kémiai, matematikai és számítástechnikai témákban képezhetik tovább magukat a hallgatók.
Az egyes órák tematikáját és a professzorok bemutatkozását már most el lehet olvasni az oldalon. Van olyan kurzus, amelyet egy, de olyan is akad, amelyet három oktató tart. Egy-egy órához videó, online laboratórium és e-tankönyv is jár, a diákok munkáját pedig automatizált rendszer fogja értékelni.
Az edX mellett egy másik online kurzusokat kínáló program is indul, a Coursera. Hogy hogyan tanulhatsz ingyen a Stanfordon, a Princetonon és más neves amerikai egyetemeken, arról itt olvashatsz bővebben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
