Halál után akár 10 percig folytatódhat az agyműködés

Kanadai orvosok egy intenzív osztályon megfigyelték, hogy egy beteg agya tovább működött a halál beállta után. A megfigyelésnek komoly tudományos és etikai következményei lehetnek.

  • Eduline

PIT Bioinformatics Group

Kanadai orvosok egy intenzív osztályon betegek halál utáni agyműködését vizsgákták. A kérdéses esetben már megállapították a halált a szokásos módszerekkel: a pupilla nem reagált, nem volt pulzus. Az agynál azonban mégis normális, alvás közbenihez hasonló agyhullámokat figyeltek meg, további 10 percig.

A furcsa agyhullámok a vizsgált négy beteg közül csak egynél voltak megfigyelhetőek. A többiek agya azonban mind különbözőképp viselkedett a halál utáni 10 percben, ami mégérdekesebbé teszi az esetet. Az orvosok egyelőre nem tudják hova tenni a jelenséget, a technikai hiba lehetőségét viszont gyakorlatilag kizárták.

Korábban az volt az elfogadott nézet, hogy a halál után körülbelül egy perccel minden agyműködés leáll egy utolsó erős hullám után. Ezt azonban patkányokon végzett kísérletek állapították meg. A kutatók nem figyeltek meg hasonló jelenséget egy perccel a halál után.

Forrás: Independent

Fantasztikus felfedezést tettek magyar kutatók

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.