Féloldalas bejegyzésben reagált a Facebookon az LMP-s Kaufer Virág arra a vitára, amelyet az váltott ki, hogy a...
Féloldalas bejegyzésben reagált a Facebookon az LMP-s Kaufer Virág arra a vitára, amelyet az váltott ki, hogy a képviselő egy sapkát kötött a szakképzési törvény parlamenti vitája alatt múlt héten. A politikus bevallása szerint szándékosan, figyelemfelkeltő céllal kézimunkázott, a tevékenységben ugyanis nem lát több kivetnivalót, mint amikor valaki káromkodik vagy képviselőtársát sértegeti az ülésteremben – írja az Origo.
Az LMP képviselője arra reagált, hogy a közösségi oldalon vita indult a Bors című bulvárlapban közölt fényképről, amelyen az látható, amint a politikus a padja alatt sapkát köt. "Elsőként szeretném leszögezni, hogy nem "suttyomban" tettem. Hogyan is lehetne a magyar parlamentben - ahol egyfolytában kamerák rögzítik az eseményeket - titokban csinálni valamit?" - vezette fel mondandóját a politikus, aki szerint ennek teljes tudatában kézimunkázott a szakképzési törvény vitája alatt, és kifejezetten bízott benne, hogy valaki le fogja fényképezni.
Arra a kérdésre, hogy illik-e kötni a parlamentben, a képviselő visszakérdez: "illik-e káromkodni, egymást sértegetni, nyíltan hazudozni a nemzet házában? Erkölcsös-e a törvénykezést a közérdek figyelembe vétele helyett a saját magánügyleteink bonyolítására felhasználni? Saját pártunk propagandájaként társadalmi csoportok ellen uszítani? Nőket, nálunk idősebbeket sértegetni csak azért, mert a másik pártot képviseli? Illik-e nagy ívben lesajnálni, hogy mit mond az ellenzék, mert már úgyis eldöntöttük, hogy mit teszünk azzal a hatalmas, vérbő kétharmadunkkal? Aki azt hiszi, hogy ezeknél a gyakran előforduló tetteknél a kézimunkázás nagyobb bűn a nemzet házában, az nagyon el van tévedve" - érvel az LMP képviselője, hangsúlyozva, hogy "az álviták alatt" szerinte éppúgy lehet kötni, mint amikor a kereskedelmi tévék előre megrendezett valóságshow-it nézi valaki "élőben".
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
