"Figyelemfelkeltő céllal" kötögetett a parlamentben az LMP-s képviselő

Féloldalas bejegyzésben reagált a Facebookon az LMP-s Kaufer Virág arra a vitára, amelyet az váltott ki, hogy a...

  • Eduline

Féloldalas bejegyzésben reagált a Facebookon az LMP-s Kaufer Virág arra a vitára, amelyet az váltott ki, hogy a képviselő egy sapkát kötött a szakképzési törvény parlamenti vitája alatt múlt héten. A politikus bevallása szerint szándékosan, figyelemfelkeltő céllal kézimunkázott, a tevékenységben ugyanis nem lát több kivetnivalót, mint amikor valaki káromkodik vagy képviselőtársát sértegeti az ülésteremben – írja az Origo.

Az LMP képviselője arra reagált, hogy a közösségi oldalon vita indult a Bors című bulvárlapban közölt fényképről, amelyen az látható, amint a politikus a padja alatt sapkát köt. "Elsőként szeretném leszögezni, hogy nem "suttyomban" tettem. Hogyan is lehetne a magyar parlamentben - ahol egyfolytában kamerák rögzítik az eseményeket - titokban csinálni valamit?" - vezette fel mondandóját a politikus, aki szerint ennek teljes tudatában kézimunkázott a szakképzési törvény vitája alatt, és kifejezetten bízott benne, hogy valaki le fogja fényképezni.

Arra a kérdésre, hogy illik-e kötni a parlamentben, a képviselő visszakérdez: "illik-e káromkodni, egymást sértegetni, nyíltan hazudozni a nemzet házában? Erkölcsös-e a törvénykezést a közérdek figyelembe vétele helyett a saját magánügyleteink bonyolítására felhasználni? Saját pártunk propagandájaként társadalmi csoportok ellen uszítani? Nőket, nálunk idősebbeket sértegetni csak azért, mert a másik pártot képviseli? Illik-e nagy ívben lesajnálni, hogy mit mond az ellenzék, mert már úgyis eldöntöttük, hogy mit teszünk azzal a hatalmas, vérbő kétharmadunkkal? Aki azt hiszi, hogy ezeknél a gyakran előforduló tetteknél a kézimunkázás nagyobb bűn a nemzet házában, az nagyon el van tévedve" - érvel az LMP képviselője, hangsúlyozva, hogy "az álviták alatt" szerinte éppúgy lehet kötni, mint amikor a kereskedelmi tévék előre megrendezett valóságshow-it nézi valaki "élőben".

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.