Az idén az első négy hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219.
Az idén az első négy hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219.400 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 230.500 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 195.600 forint volt. A bruttó keresetek 3,9 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek, a költségvetés területén 2,3 százalékkal csökkentek, amit a közfoglalkoztatás súlyának növekedése okozott.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január-áprilisban átlagosan 5,8 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,3 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók alapilletménye - a közfoglalkoztatottak bére nélkül számítva - 3,4 százalékkal emelkedett. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be, a 2012. évi garantált bérminimum változása miatt.
Áprilisban a havi nettó átlagkereset 0,2 százalékkal csökkent, 142.211 forint volt. A havi bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest 2,5 százalékkal nőtt 219.955 forintra. A rendszeres keresetek a versenyszférában 7,6 százalékkal nőttek, a költségvetési szektorban 2,5 százalékkal csökkentek.
A legjobban és a legrosszabbul fizetett szakmák
A KSH közlése szerint január-áprilisban a legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (470.100 forint), ezt az információ és kommunikáció (420.200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (383.900 forint).
A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139.400 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (148.000 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (156.800 forint) ágakban dolgozók kerestek. Milyen fizetésre számíthatnak a diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
