Három arany-, három ezüst- és három bronzérmet nyertek a magyar versenyzők a szakmák Európa-bajnokságán, az EuroSkills Budapest versenyen.
Aranyérmes lett a Sipos Kristóf Balázs és Takács Zoltán alkotta mechatronika csapat, Nagy Ádám János épületasztalos és Simon Krisztián bútorasztalos. Ezüstérmet szerzett Balogh Ákos webfejlesztő, Cseke Szabolcs festő, Varholik Dávid ápoló. Bronzérmet kapott Zaja Dániel hegesztő, Balogh Krisztián kőfaragó, Takács Dániel virágkötő. A versenyen szakmájában magas pontszámot elérő nyolc magyar versenyző kiválósági elismerésben részesült. A magyar csapatban a nemzet legjobbja kitüntetést Nagy Ádám János kapta.
Európa legjobb versenyzője Daniel Gerber svájci villanyszerelő lett. A magyar csapat a negyedik helyen végzett, a legtöbb érmet Oroszország csapata nyerte, az éremtábla második helyezettje Ausztria, a harmadik pedig Franciaország lett.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke aaz MTI-nek elmondta, hogy a kiváló magyar szereplés azt mutatja, hogy Magyarország megfelelő szakemberekkel rendelkezik a hagyományos, illetve a legmodernebb tudást igénylő, új szakmákban.
Hozzátette: a magyar csapat teljesítménye a magyar iparfejlesztés szempontjából is jelentős, azt üzeni a befektetőknek, hogy érdemes Magyarországon invesztálni, mert a szaktudás megvan.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szeptember 26-28. között rendezte meg a szakmák Európa-bajnokságát, az EuroSkillst Budapesten, a versenyen 28 ország 37 szakma 525 versenyzője és 500 szakértője volt jelen. A három verseny napon 100 ezer látogató kereste fel a Hungexpo területét. A magyar csapat versenyzői 27 szakmában indultak.
Nagy változások várnak a szakképzésre? Parragh László szerint jön a szakképzés 4.0
Olyan oktatási rendszert kell működtetni, amelyben a lehetőségek végtelenítve vannak, átjárást biztosítanak az egyes iskolatípusok, a középfokú és a felsőoktatás, valamint egyes szakmák között - ezt mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának megnyitóján.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
