Elmeszelte az ELTE a botrányos cikkeket közlő G. Fodor Gábort

Az egyetemen oktatói pozíciót is betöltő politológus az általa vezetett 888 portálon közölt rasszista és sértő cikkeket. Az ELTE úgy ítélte meg, hogy a főszerkesztő tevékenysége méltatlan egy egyetemi polgárhoz. GFG sértődött válaszában közölte, nem tanít többet az ELTE-n.

  • Eduline
Fazekas István

Másodfokon is elmarasztalta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etikai Bizottsága G. Fodor Gábort. Az oktatói tevékenysége mellett a kormányközeli Századvég Intézet, valamint a kormányzati hirdetésekből élő 888.hu hírportál főszerkesztőjeként ismert G. Fodor két cikke is kiverte a biztosítékot nem csak az olvasók, hanem az egyetemi közéletben is.

Egyik, név nélkül megjelent írásukban a kölni szilveszteri erőszakos esetek ürügyén közel- és közép-keleti származású modellek és Instagramon megtalálható női fotók mellé kommenteltek vállalhatatlan stílusban:

Helló szexi! Jössz elfoglalni Európát?;)

A másik cikk Tóbiás József akkori MSZP-elnök feleségéről íródott, szintén név nélkül. Az írásban a sokáig modellként dolgozó nőről azt írták, hogy "maszturbációs segédeszköz". A felháborodásra először elutasítóan reagált a főszerkesztő:

"Mindenkinek megadja, ami neki jár. A nagyságot értékeli, Az alávalót lenézi. A ribancot annak nevezi, ami."

Később, ha bocsánatot nem is, de elnézést kért az érintettektől. Ettől függetlenül az ELTE etikai eljárásban első fokon elmarasztalta. Az ülésre el sem ment, mondván az egyetem rektora korábban tárgyalás nélkül is elítélte a tevékenységét, amit nehezményezett. Ettől függetlenül fellebbezett, ám másodfokon sem védte meg álláspontját, így ugyanúgy elmarasztalták.

A G. Fodor Gáborról szóló határozat arról rendelkezik, hogy fél évig nyilvánosan elérhető lesz az egyetem honlapján, mert a vétség is az online térben született.

A döntést követően GFG jelezte, hogy korábban fizetés nélküli szabadságot kért, hogy így ne jelentsen gondot a felek számára a főszerkesztői tevékenysége. Azonban ettől még jogviszonyban maradt az ELTE-vel, amely terhesnek találta a viszonyt a fentebbi cikkek miatt. Az általa szerkesztett portálon sértődött levélben elköszönt az ELTE-től:

Az Egyetem nevében fellépőkkel szemben is meg kell védeni az Egyetem szellemiségét. Nem fogadom el az Egyetem nevében fellépők eljárását. Ezennel megválok az egyetemi katedrámtól.

G. Fodor Műhelye ősztől az egyetemen kívül folytatódik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.