160-188 ezer forint - ekkora kezdő fizetésre számítanak a magyar egyetemisták, főiskolások és a friss diplomások a...
160-188 ezer forint - ekkora kezdő fizetésre számítanak a magyar egyetemisták, főiskolások és a friss diplomások a Deloitte felmérése szerint. A Pénzcentrum összefoglalása szerint a közép-európai egyetemeken tanulók és az onnan kikerült pályakezdők közül sokan sorolják magukat előbbre kortársaiknál, akikkel a munkahelyekért versenyeznek.
Fizetési igényük gyakran magasabb, mint amennyit a régió munkaadói hajlandóak lennének kifizetni a pályakezdőknek, és sok esetben jelentősen meghaladja az adott országban jellemző átlagkereseteket is. Mindez azt jelzi, hogy a tehetséges diákok sokszor nincsenek tisztában valós elhelyezkedési esélyeikkel - írja a lap.
A felmérés magyar résztvevői átlagosan 170 ezer forintnak megfelelő nettó bérre számítanak, a nők alacsonyabb, a férfiak ennél magasabb fizetést tartanak reálisnak. A megkérdezettek ötöde 217 ezer forintnál magasabb fizetésre számít, ami másfélszerese a 2012-es nettó átlagbérnek.
| Sorozatunk a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
