A munkanélküliség újratermelődését akkor lehet megakadályozni, ha a fiatalok versenyképes tudást szerezhetnek...
A munkanélküliség újratermelődését akkor lehet megakadályozni, ha a fiatalok versenyképes tudást szerezhetnek, amellyel képesek lesznek helytállni a munkaerőpiacon - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára a duális szakképzést népszerűsítő sajtótájékoztatón kedden a Siemens Zrt. budapesti tanműhelyében.
A duális képzésben a tanulók szakmai, elméleti ismereteiket a szakképző iskolákban sajátítják el, gyakorlati oktatásuk pedig gazdálkodó szervezeteknél, költségvetési szerveknél folyik.
A kormány 2010 óta meghatározó átalakításokat hajtott végre a szakképzésben - hangsúlyozta az államtitkár. Kiemelte, többféle intézkedéssel teszik érdekeltté a vállalkozásokat, az intézményeket, a szülőket és tanulókat, hogy részt vegyenek ebben a munkában.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: jelenleg mintegy 7000 vállalkozásnál kaphatnak gyakorlati képzést a tanulók, de nagy szükség van további cégekre, amelyek bekapcsolódnak ebbe a modellbe.
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
