Drasztikusan csökkent a diplomás pályakezdők fizetése

Átlagosan 22 százalékkal csökkent a diploma értéke Nagy-Britanniában egy bő évtized alatt: ennyivel keresnek...

  • MTI
Rosszul jártak a diplomások - csökkent az oklevél értéke

Átlagosan 22 százalékkal csökkent a diploma értéke Nagy-Britanniában egy bő évtized alatt: ennyivel keresnek reálértékben kevesebbet az egyetemet-főiskolát végzett pályakezdők.

A Warwicki Egyetem 17 ezer diák pályakezdését követte nyomon - olyanokét, akik 2006-ban kezdték felsőfokú tanulmányaikat -, és vetette össze az 1999-ben végzettekével. A jogászok jártak a legkevésbé rosszul, nekik csak 9 százalékkal kevesebb a fizetésük, az orvosoké 16 százalékkal, a bölcsészeké és a művészeti szakokon végzetteké pedig 32,9 százalékkal apadt.

A The Daily Mail című brit lap konkrét példaként egy irodalmárt emelt ki: a 22 éves Isabelle Dann a Manchesteri Egyetemen végzett, és egy kocsmában kötött ki, mivel nem talált végzettségének megfelelő munkát.

A statisztikák szerint minden tizedik friss diplomás legalább fél éven át állástalan, 40 százalék pedig kénytelen végzettségénél alantasabb munkát végezni. Mindezek tetejébe a 2006-tól egyetemre járók az elsők, akiknek évi 3 ezer font tandíjat kellett fizetniük, és aki hitelre kényszerült, annak még kevesebb lehetősége van válogatni az állások között vagy kivárni egy megfelelőt. Ami a kezdő fizetések összegét illeti, egy orvos átlagosan évi 32 ezer 447 fontot, egy iparművész 18 ezer 514-et kap - adta hírül a The Daily Mail című brit lap.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.