Az érettségizettek és a végzett hallgatók is vállalhatnak diákmunkát

Augusztus 29-től a diákigazolvány érvényességéig (a tavaszi félév után október 31-ig, az őszi félév után március...

  • Eduline
MTI - Balázs Attila

Augusztus 29-től a diákigazolvány érvényességéig (a tavaszi félév után október 31-ig, az őszi félév után március 31-ig) tart a végzős középiskolások és hallgatók tanulói, illetve hallgatói jogviszonya, így ebben az időszakban ők is vállalhatnak diákmunkát - írja az Edupress. A diákok jogviszonyával, annak érvényével és igazolásával kapcsolatos változásokat kormányrendelet szabályozza.

A korábbi szabályozás miatt - az utolsó vizsga letételekor megszűnt a jogviszony - sem az érettségizettek, sem a mesterképzésre készülő diákok nem vállalhattak diákmunkát: a problémára az iskolaszövetkezetek érdekképviseletei hívták fel a figyelmet.

Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének közleménye szerint azokra, akik nem tanulnak tovább, 30 százalékos munkanélküliség vár, a 100 ezer végzős közül pedig több mint a diákok felének nincs semmilyen munkatapasztalata. Nekik komoly segítséget jelent, hogy az első hónapokban szervezett formában, biztonságban, az iskolaszövetkezetek számára biztosított kedvezményeket élvezve ismerkedhessenek meg a munka világával - írták a közleményben.

A magyar felsőoktatásban jelenleg 234 ezer fő tanul nappali tagozaton, 45 százalékuk pedig munkát is vállal a tanulmányok mellett. Az iskolaszövetkezeti keretek között munkát vállalók száma öt év alatt 102 ezer főről 135 ezer főre emelkedett, 70 százalékuk a felsőoktatásban tanul. Az Európai Unióban a 25 év alatti munkanélküliek száma 5,5 millió fő, ez öt év alatt 40 százalékos emelkedést jelent. Magyarországon ez idő alatt 18 százalékról 28,1 százalékra emelkedett az arány, ami 56 százalékos növekedés, azaz jóval az Unió átlaga felett van. Milliárdokat szán az Európai Unió a 25 éven aluliak elhelyezkedésének támogatására: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.