Bobroczky Róbert már most 230 centiméter magas.
A magyar származású, Aradon született - vagyis román állampolgár - Bobroczky Róbert már 16 évesen is a világ 67. legmagasabb emberének számít, akit jegyez az írott történelem. A fiú édesapja kosárlabdázott, ezzel a magassággal Róbert útja is a sporthoz vezetett, hamarosan az olasz Stella Azzurra csapatához került centerként.
A fiatal center már 14 évesen is 226 centiméter volt, egyúttal a legmagasabb európai kosaras - írja a Stack nyomán a 444. Mivel védekezni ellene kimondottan nehéz (ugrania sem nagyon kell egy zsákoláshoz), hamar felkeltette a szakma érdeklődését. Az ohaioi Spire Institute igazgatója, Bobby Bossman is felfedezte a képességeit, így le is igazolták idén a csapathoz.
Ahogy a felvételen is jól látható, Róbert testének a gyors növekedés nem feltétlen tett jót, a magasságához képest nagyon vékony a teste, a mozgása is sokkal kötöttebb az átlagosnál. Annak érdekében, hogy a keményebb mezőnyben is megállja a helyét, összetett fizikoterápiát kezdett a csapatnál a mozgékonyság érdekében, az izomzatát is szeretnék megnövelni, ezért súlyokkal edz és rengeteg fehérjét (tojás, csirke, hal) fogyaszt.
Bossman szerint a speciális edzésekkel, terápiával és nyújtó gyakorlatokkal már néhány hét alatt sokat fejlődött Róbert, alig várja, hogy mire lesz képes a következő 4 évben.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
