Amerikai pályakezdők milliói nem találnak rendes állást

A 2006 óta főiskolát vagy egyetemet végzett pályakezdők 51 százaléka talált teljes munkaidős állást, 11 százalékuk...

  • Eduline

A 2006 óta főiskolát vagy egyetemet végzett pályakezdők 51 százaléka talált teljes munkaidős állást, 11 százalékuk egyáltalán nem dolgozik – adta hírül a Rutgers University legfrissebb felmérésének eredményét a Huffingon Post.

A tanulmány szerint azok vannak a legrosszabb helyzetben, akik 2009 után szereztek diplomát: kevesebb mint ötven százalékuk talált 12 hónap alatt a végzettségének megfelelő állást. Ráadásul a friss diplomások fizetése is csökkent: míg a 2007-ben végzettek átlagosan havi 2500 dollárt, vagyis 575 ezer forintot kerestek, addig a 2009-es évfolyamnak már 2250 dolláros, azaz 520 ezer forintos bérrel kell beérnie.

Ennek többek között az az oka, hogy a pályakezdők sokszor nem a végzettségüknek megfelelő pozícióban dolgoznak. A tanulmány szerint a diplomás pályakezdők 43 százaléka mondta azt, hogy a jelenlegi munkájához nem kell egyetemi végzettség.

Az amerikai gazdaságpolitikai intézet szerint a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt várhatóan a következendő 10-15 évben is ilyen nyomottak maradnak a friss diplomások bérei. Pincérnek és portásnak állnak az amerikai pályakezdők – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna