Aggasztják az olasz kormányt a "mamahotelben" ragadt fiatalok

A római kormány szerint álomvilágban élnek és nem akarnak szembenézni a valósággal az olasz fiatalok, akik még mindig...

  • Eduline

A római kormány szerint álomvilágban élnek és nem akarnak szembenézni a valósággal az olasz fiatalok, akik még mindig úgy gondolják: nem kell a családi fészektől eltávolodni ahhoz, hogy munkát és megélhetést találjanak - olvasható a Der Spiegel című német napilap internetes oldalán.

Anna Maria Cancellieri belügyminiszter a Tg24 hírcsatornának nyilatkozva kifogásolta a fiatal felnőtt korosztálynak az álláskereséshez való hozzáállását. Mint mondta, egyszerűen nem érti azt, hogy miért csak "anyuci és apuci oldalán", a szülővárosukban keresnek munkát a fiatalok. Túl sok olasz még mindig nem veszi észre, hogy "a biztos munkahelyek" korszakának vége, és nem vesz tudomást a modern világ által megkövetelt mobilitásról.

A szakértői kormány élére került közgazdász professzor, Mario Monti is ezt hangoztatja. Az olasz miniszterelnök múlt héten az egyik televíziós műsorban elmondta: "a fiataloknak hozzá kell szokniuk, hogy nem lesz biztos, állandó munkahelyük", amely Monti szerint az egyhangúsággal egyenlő, míg a változatosság gyönyörködtet.

Elsa Fornero munkaügyi miniszter a torinói egyetemen hétfőn tartott előadásában egyértelműen értésre adta: "A stabil munkahely egy illúzió". Ez Fornero szájából kicsit hiteltelenül hangzik - vágott vissza több blogger - mivel a miniszter asszony férjével együtt Torinóból származik, ott is dolgozik, de még a lányaik is Torinóban találtak munkát.

A római vezetők noszogatása bizonyos szinten érthető. Kétségtelen tény, hogy az olasz fiatalok túl sokáig maradnak a szülői házban. Valóban elgondolkodtató, hogy a 18 és 34 év közötti korosztály kétharmada a "mammával" (anya) él a "mamahotelben". Ez a ráta európai viszonylatban kiugróan magasnak számít, hiszen Németországban 40, Franciaországban pedig csak 30 százalék a szülőkkel egy háztartásban élő fiatalok aránya. Magyarországon a 25 és 34 év közöttieket vizsgálva a nőknek 27,2, a férfiaknak pedig 42,5 százaléka él a szüleivel.

De Olaszországban nemcsak az akarat hiányzik az önállósághoz, hanem a munka is. A fiatalkori munkanélküliségi ráta 30 százalékra kúszott fel, míg az európai uniós átlag 21,6 százalék volt 2011 harmadik negyedévében. Ráadásul a 30 év alatti olaszok körében minden negyedikről elmondható, hogy nem dolgozik, nem tanul, és nem is képezi tovább magát.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.