A még iskolába járó 18-24 évesek több mint fele lelépne az országból.
A fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elvágyódik Magyarországról, sokan már szervezik is külföldre költözésüket - írja a Magyar Nemzet egy friss felmérésre hivatkozva.
A lap szerint 370 ezren léphetnek le, ami Debrecen és Szeged összlakosságával egyenlő.
A KSH Néépességtudományi Kutatóintézetének munkatársa által publikált anyag szerint főleg a fiataloknak van elegük, a 18-40 köztiek mindössze ötöde mondta azt, hogy nem szeretne külföldre költözni. A felmérés szerint a korosztály 11 százaléka biztosan meg is valósítja pár éven belül a tervét.
Sokan készülnek az esetleges külföldi életre, leginkább nyelvtanulással tréningezik magukat. Aki magas szinten beszél egy idegen nyelvet, nagyobb eséllyel is hagyja el az országot, közülük 55 százalék fontolgatja ezt.
A diplomások 33 százaléka, a szakmunkásoknak pedig a 34 százaléka szeretne külföldre költözni. A 18-24 évesek közel fele menne külföldre, a még iskolába járóknak pedig 53 százaléka.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
