Tíz hiba, amit minden álláskereső elkövet

Régóta kerestek állást, de még mindig nem tudtatok elhelyezkedni? Lehet, hogy rossz az önéletrajzotok, a motivációs leveletek, vagy vállalhatatlan a Facebook-profilotok?

  • Eduline

1. Nem takarítjátok ki a Facebook-profilotokat

Sok HR-es csekkolja a jelentkezők Facebook-adatlapját: a partifotókat érdemes egy időre eltüntetni, vagy csak a legközelebbi barátaitokkal megosztani. A volt munkahelyetekről szóló, nem éppen hízelgő posztokat is érdemes törölni.

2. Nem tudtok kompromisszumot kötni

Hiába hívnak be interjúra, az utolsó pillanatban meggondoljátok magatokat? A tökéletesnél nem adjátok alább? Senki sem az álommunkahelyen kezdi: érdemes másfajta álláshirdetéseket is böngészni. Lehet, hogy így találtok rá arra a cégre, amely a titeket érdeklő területen van jelen.

3. Nem regisztráltok a LinkedInre

Pedig lehet, hogy pont itt talál majd rátok az álommunkahely HR-ese. Az oldalon érdemes minél több ismerőst, volt kollégát megkeresni: mindenképpen plusz pont, ha a leendő munkáltatótok azt látja, hogy sokan bíznak a képességeitekben. Hirdessétek nyugodtan nyilvánosan a többi közösségi oldalon is, hogy állást kerestek - persze csak addig, amíg egy adott munkahellyel komolyra nem fordulnak a dolgok.

Shutterstock

4. Csak az interneten kerestek

Pedig a statisztikák szerint az álláskeresők 40 százaléka ismerősökön keresztül tud elhelyezkedni - sok állást nem is hirdetnek meg. A kapcsolatépítés a kulcs, minden területen.

5. Nem jelentkeztek személyesen az egyes cégeknél

Az álláskeresők további 20 százaléka úgy talál munkát, hogy megkeresi a kiszemelt céget, civil szervezetet vagy intézményt - akkor is, ha éppen nincs nyitott pozíció (az álláshirdetések útján elhelyezkedők aránya mindössze 13 százalék). Ha szimpatikus egy cég tevékenysége, vagy már régóta arról álmodoztok, hogy egy bizonyos intézményben fogtok dolgozni, bátran ajánljátok magatokat e-mailben - ha meggyőzőek vagytok, értesíteni fognak, ha lesz betöltetlen pozíció.

6. Amikor felhívnak, fogalmatok sincs, melyik állásról van szó

A diplomás-pályakövetési rendszer 2012-es adatai szerint a friss diplomás álláskeresők átlagosan 32-33 önéletrajzot küldenek el, mielőtt - átlagosan négy hónap alatt - el tudnak elhelyezkedni. Ez azt jelenti, hogy rengeteg cégnevet és pozíciót kell fejben tartani. Ha határozatlannak tűntök egy váratlan szituációban - például felhív titeket a HR-es, és nem tudjátok megmondani, milyen állásra pályáztatok -, könnyen a jelölteket tartalmazó lista végére kerülhettek. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok. A budapesti egyetemek fizetési adatait itt, a vidékiekét pedig itt nézhetitek meg.

7. Olyan állásokra jelentkeztek, amelyekre nem vagytok alkalmasak

Hiába tudtok három másik nyelven, ha az adott pozícióhoz francianyelv-tudásra van szükség, teljesen felesleges időt pazarolni az önéletrajz elküldésére.

Shutterstock

8. Elkeseredtek a visszautasítás miatt

Igen, rossz érzés, ha lemaradtok egy állásról, emiatt azonban nem szabad visszavenni a tempóból: minél aktívabban kerestek állást, annál gyorsabban és annál jobb pozícióban tudtok elhelyezkedni.

9. A motivációs levélben...

Csak a korábbi tevékenységeitekről írtok, és nem tértek ki arra, miért lennétek ti a legalkalmasabbak az adott munkára. Ennél is rosszabb, ha a szöveg tele van helyesírási hibával. Az öt legkínosabb baki az önéletrajzban.

10. ... és az interjún

Rögtön a fizetésre tértek: ezzel azt sugalljátok, hogy maga az állás valójában nem érdekel titeket. Késni nem szabad, kérdezni viszont érdemes.

Tegyél a tudatos karrierépítésért!Térképezd fel a munkaerő-piac lehetőségeit és az aktuális képzési kínálatot, hogy megtaláld a számodra ideális lehetőséget! Várunk a HVG Állásbörzére szeptember 24-25-én!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.