A béka nem tud anélkül nyelni, hogy becsukná a szemét, mivel a szemgolyói segítségével nyomja le a falatot a gyomrába. A békák szeme, amikor becsukják, benyomul a szájüregbe.
Egy felnőtt szervezet átlagosan 7 kvintillió (10 a harmincadikon) Joule potenciális energiát tartalmaz. Ez az energiamennyiség 30 hidrogénbombának felel meg.
A tüsszentés során a levegő a 150-170 km/h sebességet is elérheti. Éppen ezért nem ajánlott visszatartani, mert a visszapréselt levegő miatt megszédülhettek, de akár a dobhártya is kiszakadhat. Elterjedt tévhit, hogy a tüsszentés pillanatában – ha rövid időre is, de – megáll a szívünk. Amikor a mellkasunk a tüsszentésre felkészül, az erek összehúzódnak ugyan egy kicsit, és ennek hatására a szívünk ritmusa is megváltozhat, de semmi esetre sem áll meg. Hasonlóan téves elképzelés, hogy ha nem csuknánk be tüsszentés közben, a szemünk kiugrana a helyéről. Nyilvánvalóan nem így történne, bár a szemgolyó alatti erekben valóban megnő a nyomás a tüsszentés első fázisában. Ugyanakkor nem is lehet nyitott szemmel tüsszenteni. A szem becsukása olyan reflex, amit nem tudunk megváltoztatni. Egy egyszerű módszerrel megelőzhetjük a tüsszentést: ujjunkat a felső ajkunk és az orrunk között a középvonalban húzódó kicsiny árok területére nyomjuk, így állíthatjuk meg a feltörő légáramlatot.
Él a tévhit, hogy a férfiak (és általában a hímnemű emlősök) mellbimbója valamilyen evolúciós csökevény, ami a törzsfejlődés során veszítette el a funkcióját, de ez nem igaz. A megoldást az egyedfejlődés alatt kell keresni: az ember úgynevezett ivari kromoszómapárjai (a nőknél XX, a férfiaknál XY), csak később "döntik el", hogy fiú vagy lány lesz a csecsemő, mint hogy kialakulnának az emlőmirigyek és velük együtt a mellbimbók. Később persze a fiúk emlőmirigyei nem fejlődnek tovább, így tejelválasztásra sem lesznek képesek.
Az egész eddigi történelem során az emberiség összesen annyi aranyat bányászott ki a földből, ami 2 olimpiai úszómedencét töltene ki.
Egy Gameboy-ban lévő technológia meghaladja azt a számítástechnikai teljesítményt, amelyet arra szántak, hogy az embert a Holdra repítsék.
Elterjedt legenda, hogy a hangya a világ legerősebb állata. Tényleg nem gyenge, hiszen a testsúlyának ötvenszeresét képes felemelni. Ez figyelemre méltó teljesítmény, de kevés ahhoz, hogy legyőzze a mezőny valódi óriásait: az emberi szemmel nem is látható atka a saját testsúlyának több mint ezerszeresét képes cipelni, míg a kankó vagy tripper néven ismert nemi betegséget okozó baktérium a testsúlyának százezerszeresét bírja el. Ez olyan, mintha egy átlagos testsúlyú ember egyszerre negyven kékbálnát emelne fel.
