497 200 forint: a KSH szerint ennyi volt augusztusban a bruttó átlagfizetés

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 900 forintot ért el - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • Eduline

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 330 600 forintot ért el, 16,6 százalékkal nőtt. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 472 200 forintra becsülhető, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - osztotta meg a friss számokat a KSH.

Ez az összeg a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél volt ennyi a hivatal szerint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig bruttó 507 000 forint volt a nyolcadik havi átlagfizetés.

Mindez nettóban 330 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 342 900 forintot jelent.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke – azaz a szám, amelynél a dolgozók fele többet keres, másik fele kevesebbet - 273 500 forint volt, ez 16,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István