Nem sikerült bekerülni egyetemre, főiskolára, vagy idén nem is jelentkeztetek a felsőoktatásba? Ha inkább a szakmát szereznétek, a következő listát érdemes megnézni.
Itt találjátok az alapszakmák teljes listáját – ezeket érettségi után is csak szakképző iskolákban vagy technikumokban szerezhetitek meg, a korábbi OKJ-s rendszer ugyanis már megszűnt.
A képzés persze nem olyan hosszú, mint azok számára, akik az általános iskola után kezdik el a szakmatanulást – mivel már van érettségitek, értelemszerűen a közismereti tárgyak kimaradnak.
A szakmalistában nem csak a különböző szakmák leírását találjátok meg, hanem azt is, milyen iskolákban indítják az adott képzést.
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
