Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tervei szerint májusban adhatnak számot tudásukról a szakképző intézményekben vizsgázók - áll a minisztérium vasárnapi közleményében.
A gyakorlati vizsgákat a járványhelyzetre tekintettel tavaly is szigorú óvintézkedések mellett szervezték meg az iskolai rendszerű szakképzésben - hangsúlyozta Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár. A szaktárca a tavaly május-júniusi vizsgaidőszak tapasztalatait figyelembe véve már dolgozik az idei szakmai vizsgákra vonatkozó szabályozás kialakításán.
A minisztérium tervei szerint a komplex szakmai vizsgák írásbeli részét az írásbeli érettségi vizsgákat követő időszakban szervezhetik majd meg az intézmények. A szakképzés lényegét jelentő gyakorlati vizsgákat az iskolák az általuk meghatározott időpontban tarthatják meg. A vizsgákat az érettségikhez hasonlóan, a tavaly bevált megoldásnak megfelelően kis létszámmal, az előírt védőtávolság biztosításával, az óvintézkedések betartásával kell lebonyolítani.
"A szakképzésben fokozottan ügyelni kell a vizsgák szakmai színvonalának megtartására. Az elsajátított gyakorlati tudás számon kérése különösen a szabályozott szakmák, mint például betegellátás, -ápolás vagy a veszélyes berendezések javítása, karbantartása esetén kiemelt jelentőségű. Csak így garantálható, hogy a sikeresen vizsgázók a munkaterületük minden feladatának ellátásához szükséges összes kompetenciával rendelkezzenek" - hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
