Mennyit kereshetnek a duális képzésben tanulók az új szakképzési rendszerben?

A duális képzések lényege, hogy a diákok már a tanulmányaikkal párhuzamosan munkaerő-piaci szereplőknél, vállalatoknál, cégeknél dolgoznak, így olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyeket később - a végzettség megszerzése után - hasznosítani tudnak. A gyakorlati helyek fizetnek is a tanulóknak. Mutatjuk, hogy mennyit.

  • Eduline

A szakképzési munkaszerződés alapján a benneteket megillető munkabér összege - a köztetek és a duális képzőhely közötti megállapodása szerint - a kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) legalább hatvan százaléka, de legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összeg, amelynek megállapításánál figyelembe veszik a szakmai felkészültségeteket, illetve a tanulmányi eredményeiteket. Ez az összeg nem fix, vagyis az utolsó évben akár a minimálbér száz százalékát is megkereshetitek.

Ha szeptembertől duális képzésben fogtok tanulni, akkor azt is érdemes tudnotok, hogy a duális képzőhely technikumban kettő, szakképző iskolában egy év ágazati alapoktatást követően köt majd munkaszerződést veletek. Fontos tehát, hogy a már megkötött, hatályos tanulószerződések nem alakulnak át munkaszerződéssé.

Már rengetegszer írtunk róla, hogy változások lesznek szeptembertől a szakképzésben. Arról, hogy ez mit is jelent pontosan, itt olvashatjátok el az összegző cikkünket.

Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető diákhitel

Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető diákhitel - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.