Mennyit kereshetnek a duális képzésben tanulók az új szakképzési rendszerben?

A duális képzések lényege, hogy a diákok már a tanulmányaikkal párhuzamosan munkaerő-piaci szereplőknél, vállalatoknál, cégeknél dolgoznak, így olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyeket később - a végzettség megszerzése után - hasznosítani tudnak. A gyakorlati helyek fizetnek is a tanulóknak. Mutatjuk, hogy mennyit.

  • Eduline

A szakképzési munkaszerződés alapján a benneteket megillető munkabér összege - a köztetek és a duális képzőhely közötti megállapodása szerint - a kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) legalább hatvan százaléka, de legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összeg, amelynek megállapításánál figyelembe veszik a szakmai felkészültségeteket, illetve a tanulmányi eredményeiteket. Ez az összeg nem fix, vagyis az utolsó évben akár a minimálbér száz százalékát is megkereshetitek.

Ha szeptembertől duális képzésben fogtok tanulni, akkor azt is érdemes tudnotok, hogy a duális képzőhely technikumban kettő, szakképző iskolában egy év ágazati alapoktatást követően köt majd munkaszerződést veletek. Fontos tehát, hogy a már megkötött, hatályos tanulószerződések nem alakulnak át munkaszerződéssé.

Már rengetegszer írtunk róla, hogy változások lesznek szeptembertől a szakképzésben. Arról, hogy ez mit is jelent pontosan, itt olvashatjátok el az összegző cikkünket.

Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető diákhitel

Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető diákhitel - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombaton az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.