Mennyibe kerülnek az elméleti órák, a gyakorlat és a vizsga? Milyen egyéb költségei lehetnek a jogosítványszerzésnek, és mikor igényelhetitek vissza a KRESZ-vizsga árát? Mutatjuk őket.
Egy jogosítvány megszerzésére nagyjából 150-180 ezer forintot kell szánnotok, de iskolától és az esetleges pótóráktól, vizsgaismétlésektől függően ez akár ennél jóval borsosabb is lehet.
Az elméleti tanfolyamért összesen 15-40 ezer forintot kell fizetni, ami attól is függ, hogy hagyományos tantermi, vagy e-larning tanfolyamot választotok. A KRESZ-vizsga pedig országszerte 4600 forintba kerül. Ha még nem töltöttétek be a 20. életéveteket, akkor a tanfolyam és a vizsga árából 25 ezer forintot visszaigényelhettek – ennek részleteiről itt olvashattok.
A gyakorlati órák 3500-5500 forint között mozognak, de a hétvégi, a kora reggeli és a késő délutáni órák általában drágábbak. Ahhoz, hogy vizsgázni mehessetek legalább huszonkilenc órát – azaz 580 kilométert – kell vezetnetek. Erre a részre tehát nagyjából 101 500-159 500 forintot kell félretennetek. A forgalmi vizsga díja 11 ezer forint.
Az elsősegély-tanfolyam 5-12 ezer forintba, a vizsga pedig 6-10 ezer forintba kerül. Az orvosi alkalmassági vizsgáért nagyjából 7000 forintot kérnek el érte.
Korábban írtunk róla, hogy az ország minden részében újraindultak a közlekedési vizsgák. A részvétel kötelező feltétele a védőfelszerelés - maszk és kesztyű - viselése. Arról pedig, hogy a világjárvány miatt hogyan változnak az elsősegélyvizsgák, itt olvashattok részletesebben.
Nem kell pótolni az elmaradt elsősegélyvizsgákat
Bodó Sándor az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közölte, hogy nem kell pótolnia az elsősegély vizsgát azoknak, akiknek anélkül adták ki a jogosítvány.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
