Ez a négy leggyakoribb helyesírási hiba - itt a lista

J/ly-s szavak, a nagy vesszőkérdés, igekötők és hasonló alakú, de egészen különböző jelentésű szavak - milyen helyesírási hibákat kell elkerülni, ha tökéletes szöveget szeretnénk írni?

  • Eduline

El akartam látogatni oda

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az igekötőt nem ahhoz az igéhez kapcsolják, amelyhez tartozik. A példamondatunk „elakartam látogatni oda” formában helytelen, hiszen az „el” nem az „akartam”, hanem a „látogatni” szóhoz kapcsolódik.

Egyenlőre vagy egyelőre?

Az egyelőre és az egyenlőre alakja nagyon hasonló, pedig egészen más mondatokban használjuk a két szót, a jelentésük ugyanis nagyon is különbözik. Egyelőre nem megyek be az iskolába – vagyis most még nem megyek be az iskolába. Az egyenlőre jelentése „egyenlő részekre”.

A nagy vesszőkérdés

Több mint öt kiló barackot vettem. Sokan vesszőt tennének a „több” és a „mint” közé, pedig oda csak akkor kell vessző, ha összehasonlításról van szó – például „öt kiló több, mint két kiló”. „Jegyezzük meg: ha a „több” szó helyettesíthető lenne a „körülbelül / nagyjából” szavakkal, nem szabad vesszőt tenni! Példa: „Körülbelül / nagyjából / több mint 1 km” – ad egy jól használható szempontot a vesszőkérdés eldöntéséhez a gyakori helyesírási hibákról, elírásokról szóló Wikipedia-szócikk.

J/ly

Ember legyen a talpán, aki egy j/ly-t tartalmazó szó leírásakor sem bizonytalanodik el. Ezeknek a szavaknak a listáját időnként érdemes átfutni – akár az előbb említett Wikipedia-oldalon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.